Ha valaki Magyarországon tíz éven belül, három gyermek megszületését ”vállalja”, összesen 20 millió forintot kaphat az államtól. Az összeg egyik fele maga a támogatás, a másik fele pedig kedvező kamatozású hitel, melyet 25 év alatt kell visszafizetni.

Kik vehetik igénybe?

Hazánkban az otthonteremtési támogatás igénybe vételéről bizonyára már mindenki hallott, ám sokan nem tudják, hogy valóban érintettek-e, hogy a kedvezményt megszerezzék.

Pályázatok jelennek meg hamarosan, családi házak tulajdonosai számára is, melyek energiahatékonysági munkákra adnának segítséget. A pontos feltételek várhatóan januárban kerülnek ismertetésre.

A hírek szerint pályázhatunk ingatlankorszerűsítésre is, mint azt már korábban is hallhattuk, ám most ezt az összeget csaknem az ötödével megemelték. Ami még nagyobb örömre adhat okot, az, hogy immár a családi házak is érintettek az „Otthon melege” programban, mely teljes körű felújítást és energiahatékonyságot foglal magában. Szemben az eddigi pályázatokkal, melyek csak a társasházaknak adtak lehetőséget a pályázatok benyújtására. Ezeknél - a hatvan lakásnál kevesebb ingatlant érintő - kiírásoknál, rövid idő alatt, majdnem ötszáz pályázat került be, mely több mint tízezer lakást foglalhat magában. Az összeg így, több mint 10 milliárd forintot jelent. Az önrészben segítettek az önkormányzatok is, ám azt nagyrészt inkább a lakók finanszírozták saját költségükön. (Volt olyan régió, ahol a rendelkezésre álló keretet néhány óra alatt kimerítették, így volt ez például a nyugat-magyarországi területeken.)

 2015-ben ahogy azt már mindenki látja és tapasztalja, rohamosan megnőtt a lakást vásárolni, és a lakásukat eladni kívánók – kénytelenek – száma is. A vásárlásokat megkönnyíti a CSOK – lakásvásárlási program – kínálta számos könnyítés, így szerencsére egyre több család juthat majd saját ingatlanhoz, ami eddig számukra – támogatás hiányában – szinte elképzelhetetlennek tűnt. Az ingatlanjukat eladni kívánók pedig magasabb árat kaphatnak értékükért, mint az tavaly, vagy tavaly előtt lehetséges volt.

Idén – év elején – robbanásszerű emelkedés volt tapasztalható az ingatlanárakban. Akik vásárolni akartak, azoknak nem volt túl jó hír, akik eladni kívántak, azok viszont örülhettek. Mi a helyzet most, év vége környékén az ingatlanárak tekintetében?

Tavaly egy átlagos budapesti panellakás még 14 millió körüli értéknek számított, idén kora tavasszal, már több mint harminc százalékkal többet kértek az ilyen típusú ingatlanokért. A téglaépítésű lakásoknál nem volt ennyire magas az emelkedés, de tíz százalékos drágulás itt is bekövetkezett 2015-ös év elején. Így tehát átlagban azt mondhatjuk, hogy lakásonként nagyjából egymillióval fizetünk többet, mint a tavalyi évben megvásárolt ingatlanok esetében.

Amikor megvásároltuk ingatlanunkat, aláírtuk az ügyvéd ellenjegyzésével ellátott adásvételi szerződést, és a földhivatalhoz is benyújtottuk az okiratokat, akkor még azon a napon széljegyre kerül tulajdonunk.

Ekkor már a miénk?

Természetesen igen. Valójában azonban az ingatlan csak a rendelkezésünk alá került. A birtokba adásnál, mint tulajdonos, belépünk az ingatlanba személyesen, fizikailag. Ám előfordul olyan eset is, amikor nem magát a lakást vesszük birtokba, hanem annak jelképét - mindössze a lakáskulcsot. A két dolog jogilag ugyan azt jelenti, azaz mindkettő birtokbaadás.

A birtokba adásról, annak napjáról a felek közösen döntenek, ami megtörténhet már előleg kifizetésekor, sőt korábban is, vagy csak a teljes vételár átadásának időpontjában. A birtokbaadásról jegyzőkönyvet készítenek, melyben a közüzemi órák állását is rögzítik. Erre azért van szükség, mert a birtokba adás időpontjától kezdve az ingatlan terheit már a vevő viseli.

Amikor úgy döntünk, hogy eladjuk ingatlanunkat, szinte minden esetben felmerül a kérdés, hogy járunk jobban? Akkor tudunk jó üzletet kötni, ha felújítva értékesítjük, vagy rábízzuk azt inkább a vevőre és a hirdetésben „felújítandóként” jelöljük meg a lakást?

Egy ingatlan bérbeadása sosem egyszerű feladat, és nem kis felelősség. Mire egyáltalán eljutunk odáig, hogy találunk egy megbízható bérlőt, akire nyugodt szívvel rábízzuk értékünket, sokszor már el is megy a kedvünk az egésztől. Különösen akkor, amikor a bérbeadással kapcsolatos adózás zűrzavara tudatosul bennünk.

Rengeteg kérdés felmerül ilyenkor, pláne azoknál, akik még eddig sosem adták bérbe lakásukat. Néhány kérdés, néhány válasz, talán a legfontosabb kérdésekben, kihagyva az ipari jellegű, vagy épp önkormányzati ingatlanokat, és nem térünk ki a termőföldekre sem. Kizárólag magánkézben lévő ingatlan (ház, lakás) esetét nézzük.

Sokat beszélünk az alkuról és a szakemberek ajánlják is, hogy ingatlanvásárláskor nyugodtan próbáljunk faragni az árból. A fejünkben is van még a rég bevált, tíz százalékos alku lehetősége, ám lehet, hogy ez már a múlt?

Ha megnézzük a mai ingatlanpiacot, és most elsősorban közelmúltat vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy tavasszal valós áremelkedés volt tapasztalható. Ez azonban gyakorlatilag úgy volt észlelhető, hogy a tulajdonosok nem, vagy nagyon keveset engedtek csak az árakból. Ezután az ingatlanirodákba, vagy általában az eladó lakások közé, újonnan bekerülő lakások egyre magasabb értéken kerültek „kikiáltásra”.

Miért választják sokan inkább a belső hőszigetelést, mint a külsőt? Nos, nagyon egyszerű a válasz. Lényegesen olcsóbb, néha szakember nélkül is elvégezhető, és ami szintén lényeges, nincs szükség állványozásra sem.

Vannak olyan esetek is, amikor nem kimondottan a fenti előnyök miatt válik egyetlen megoldássá a belső szigetelés, hanem mondjuk ha egy „műemlékké nyilvánított” ingatlanról beszélünk, vagy a másik eset, amikor – mintegy – kiegészítésként állunk neki a munkálatoknak, mert a ház külsőleg kapott szigetelést már korábban.

Mint minden házzal kapcsolatos nagyobb munkák esetében azonban, jó dolog alaposan megfontolni és mérlegelni a nem kevés negatívummal járó belső szigetelést.

Hát, mi tagadás nem tartozik a könnyű szakmák közé az ingatlanközvetítés, ráadásul sem az eladók, sem a vevők – szerencsére javuló a tendencia – körében nem túl népszerű „emberfajta” az ingatlanközvetítő. Azért ez a szó, mert valójában az ingatlanos, az ingatlanos. Nem egy „rendes”, jól fizető állás birtoklója, hanem igen is abból él, hogy önmagát adja el elsősorban. Ez nyilván minden kereskedelmi szakmánál így van, mégis egy ingatlanos – ahogy helytelenül és néha nem túl pozitív jelzővel illetik „ügynök” esetében ez különösen így van.