Rétköz Vagyonértékelő blog.

Értékbecslünk

A kisajátítás – mint lehetséges „megoldás”

2017. február 14. - Az értékbecslő

„Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben lehet és csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítással.”

Ezt mondja ki a magyar Alkotmány, de vajon egészen pontosan mit is jelentenek ezek a szavak? Mit és hogyan sajátíthat ki az állam a tulajdonosától?

Mit jelent ebben az esetben a közérdek?

54537904_l.jpg

Például állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezését. Továbbá kisajátíthatják akkor is tulajdonunkat, ha városrendezésre kerülne sor, vagy például bányát szeretnének feltárni, illetve akkor is, ha valamilyen önkormányzati beruházásban megvalósuló lakóházépítést terveznének. Honvédelmi ügyek, közlekedési – vagy távközlési konstrukciók, közerőművek építése, vízgazdálkodás, vagy épp a régészeti feltárások, vagy épp a természet-illetve műemlékvédelem is ebbe a kategóriába tartoznak. Utóbbi persze csak abban az esetben, ha a védelem más módon nem biztosítható. (Forrás: a Magyar Köztársaság Alkotmánya)

Ezen kívül természetesen még számos egyéb okból juthatunk arra a sorsra, hogy ingatlanunkat az állam „felvásárolja”, azaz kisajátítja. (A teljes lista megtalálható Magyarország Alkotmányában.) Ha tehát valamely hatóság, önkormányzat az Alkotmányban felsorolt célokon kívül kéri egy ingatlan kisajátítását, az természetesen nem valósulhat meg.

A kisajátítás valójában azt jelenti, hogy egy addig magántulajdonban lévő ingatlan (ház, telek) a kisajátításkor állami tulajdonba kerül, majd ennek köszönhetően azok a célok – melyek a kisajátítást szükségessé tették – megvalósulhassanak.

Ami nagyon fontos, hogy a kisajátítás – mint olyan – csak abban az esetben merül fel egyetlen lehetséges opcióként, ha az ingatlan rendes adásvételi szerződés keretein belül nem vásárolható meg a tulajdonostól.

Persze, kisajátításkor is fizetni kell az ingatlanért, méghozzá kártalanítást. A kártalanítás minden esetben azt jelenti, hogy az ingatlan piaci értékét kell az önkormányzatnak megfizetnie. (Ez a helyileg érvényes forgalmi értéket jelenti.) Amennyiben a kisajátított ingatlan lakott, akkor természetesen a lakott érték lesz a valós kártérítési ár. A tulajdonoson kívül egyébként más is érvényesítheti kártalanítási igényét, például haszonélvező, vagy haszonbérlő.

A forgalmi érték megállapítása nem kis feladat és képtelenség lenne itt felsorolni az összes befolyásoló tényezőt, mely ilyenkor felmerül, s melyeket minden esetben, széles látókörrel és a rá vonatkozó előírásoknak megfelelően vesznek figyelembe.

Az értékbecslő fontossága ebben az esetben is kiemelkedő! (Sokan a segítségét még annak ellenére is igénybe veszik, hogy az önkormányzat dönt valójában a kártérítési összeg megállapításáról, annak mértékéről.) Az értékbecslői ár ugyanis a tényleges, valós ár, mely megállapításakor, azt esetleg összevetve az önkormányzati véleménnyel, nagyon előnyös megállapításokra és esetleges korrigálásokra is lehetőség van.

Természetesen minden esetben meg kell beszélni az illetékes hivatallal, illetve az értékbecslővel, s a kettős vélemény ismeretében érdemes dönteni a továbbiakról.

Annyit még fontos megemlíteni, hogy a kisajátításkor az azzal kapcsolatos költségeket is – mint pl. értékvesztés – is figyelembe kell venni, ám csak abban az esetben, ha ezek minden kétséget kizáróan a kisajátítással vannak összefüggésben.

Amikor a kisajátítás lezajlott, a pénzbeli kártalanítás megtörtént, onnantól kezdve az ingatlannak kapcsolatos egyéb jogok és tények is megszűnnek, érvényüket vesztik más személlyel szemben is. (kivétel ez alól pl. a vezetékjog, vagy más használati jog, vagy szolgalom)

Az is általános tény, hogy a kártalanítás nem pénzben, hanem egy csereingatlannal rendezi az önkormányzat, vagy csereingatlan, plusz pénz együttes összevonásával, az esetleges értékkülönbség miatt.

Nem jár azonban semmilyen kártérítés, amennyiben a nevezett ingatlan használhatatlan romépület, vagy olyan ingatlan, vagy telek, ahol a kártalanítást már korábban kizárta az illetékes hatóság.

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekbecslunk.blog.hu/api/trackback/id/tr3812258672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nóri Fábián 2020.09.25. 07:46:59

Létezik , hogy egy 18 évvel ezelőtt megvett belterületi szántó az önkormányzat által felkért szakértő szerint Pest megye fejlődő városában, konkrétan Szigethalmon, 2020-ban kevesebbet ér mint a 18 éve kifizetett összeg???
süti beállítások módosítása