Rengeteg szakmabeli – természetesen beleértve magamat is – már egy jó ideje beszél arról, hogy a közeljövőben lefelé esnek majd az ingatlanárak.

Nos, úgy tűnik eljött az idő. Lassan, ámde biztosan elkezdtek csökkenni a lakások és házak árai. Ez természetesen azt is jelenti, hogy már a hirdetésekben is felfedezhetjük ennek valóságtartalmát.

Ideje volt

Évek óta azt tapasztalhattuk, hogy számottevő fordulat nem következett be az árak változásában, most viszont valahogy látható a csökkenés, de óvatosabb vélemények szerint a stagnálás egészen biztosan. Persze régiónként is vannak különbségek. Ennek viszont vajmi kevés jelentőséget tulajdonítanak a vásárolni szándékozók körében, mert – noha szegmensenként igen is különbségek vannak – az emberek ezt nem hajlandóak elfogadni. Sokan úgy látják, hogy abszolút árcsökkenés van folyamatban az egész országban. De valóban igaz ez?

 Más a helyzet ugyanis az eladók oldalán. Közülük még rengetegen élnek abban az – egyébként hamis – hitben, hogy az ingatlanárak továbbra is emelkedőben vannak.

Ahogy az interneten – és személyes szakmai körökben is természetesen – tájékozódom, egyértelmű a helyzet. Az eladói és vevői árkülönbség megléte nagyon is valós. A „hézag” legalább húsz százalékosra taksálható. Vannak olyan hirdetők még a mai napig is, akik egy – reális értéken – húszmilliós házat, több, mint tíz millióval többért hirdetik meg. Más kérdés, hogy érdeklődőre hiába is várnak, de nem hajlandóak csökkenteni az áron. Valahogy megragadtak a régóta tartó áremelkedés dobozában és nem hajlandóak onnan kilépni.

A két oldal háborúba megy?

Aki most vásárolna lakás, házat, nyilván szeretné minél kisebb összegért magáénak tudni, ez végül is sosem volt másképp, nem kifejezetten a mostani időszakról beszélek. Viszont a jelenlegi helyzet – a járvány elterjedése, a fokozott biztonsági intézkedések – következtében az anyagi helyzet általánosságban sem mondható megfelelőnek. Munkahelyek szűnnek meg, vagy csökkent munkaidőben dolgozunk, a gazdasági helyzet láthatóan romlik. Ezért aztán a túlárazott, vagy a drágább kategóriába tartozó ingatlanok a lakosság körében nem számítanak a keresett kategóriába- teljesen érthető módon. Még azoknál a vevőknél sem, akik egyébként rendelkeznek anyagi biztonsággal, hiszen már ők sem érzik stabilnak jövőbeni kilátásaikat.

Hasonló megfontolásból ugyan így az eladók szintén nem érzik magukat biztonságban. Hiszen ők sem bíznak már száz százalékig abban, hogy később ne lenne szükségük egy pénzszerzési lehetőségre. Ezért, ha egy bizonyos elképzelés szerint áraznak és ott nem találnak fogadóközönségre, akkor inkább megtartják maguknak az ingatlant – kvázi későbbiekben pénzzé teszik, ha nagyobb lenne a „baj”.

Így aztán én - óvatosan, de - így fogalmaznék

Mintha a vevők és az eladók is kivárnák a megfelelő időt. A kérdés, hogy lesz-e ilyen. Mármint mit jelent ez valójában? Most a vevők alacsonyabb áron vásárolnának, az eladók viszont arra várnak, hogy – pontosan a pandemia miatt – újra magasabb árat kérhetnek. A hitelmoratórium lejárta – időpontja  kétséges lehet – után vajon mi várható? Még a legnevesebb szakértők sem biztosak a válaszban. Benne van a pakliban, hogy akik  újra törlesztésre kényszerülnek – a megváltozott anyagi helyzetük miatt – nem tudják majd teljesíteni kötelezettségüket, és eladni kénytelenek ingatlanjukat. Ez persze nem csak egy családnál megjelenő élethelyzet lehet. Következésképp nagyszámú eladásra kínált ingatlan jelenhet meg a piacon.

Ez pedig hova vezet? Természetesen árcsökkenéshez.

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő