Ami a gyámhatóságra IS tartozik
Kiskorú nevével ingatlanügyek? II. rész
Ahogy arról már szó volt az előző írásban, egy - a kiskorú nevén lévő - ház, vagy lakás nem kis gondot okoz értékesítéskor. Mi a helyzet akkor, ha mi - elkerülve a későbbi anyagi ráfordítást, mely őt terhelné – gyermekünk nevére kívánunk ingatlant vásárolni?
Jó előre szögezzük le, hogy minden egyes ingatlanügynél, ami a gyámhatóság felügyelete alá tartozik, kötelezően szükséges az értékbecslés.
A MIOSZ, mint szervezet napról napra azon dolgozik, hogy visszaszerezze az ingatlanközvetítői szakmának az őt megillető megbecsülést. Ebből a munkából veszi ki a részét az elnökségünk egyik tagja, Mészáros Ferenc is, aki gondolt egy nagyot és elhatározta, hogy a megszokottól eltérő módon hívja fel a figyelmet ennek a szakmának a fontosságára. Nem kis fába vágta a fejszéjét, hiszen mindezt egy könyv megírásával vitte véghez. A regény formába öntött mű a “Az ingatlanértékesítés sikerkalauza - Így add el az ingatlanod! - Őszinte gondolatok és válaszok a hazai ingatlanértékesítésről” címet kapta.
Az ingatlanárak rohamosan emelkedtek a tavalyi évben, különösen Budapesten volt tapasztalható nagymértékű felfelé ívelés, ennek köszönhetően persze a piac is felpörgött.
Sokan mondogatták viccesen, hogy lassan az egész ország a fővárosba költözik, már aki nem kezd, mondjuk új életet külföldön.
A befektetők is felfigyeltek még időben erre a szembetűnő tendenciára, ezért aztán hamar-gyorsan elkezdték felvásárolni a budapesti ingatlanokat. Mivel aztán a kínálat némiképp megcsappant, jöhetett az újabb áremelkedési hullám.
Folytassuk tehát:
4. A kapkodás és az alacsony ár szem előtt tartása
Gyakori „hiba”, hogy a kapkodás sokba kerül. Van olyan vásárló, a tapasztalatok szerint, aki egy idő után annyira beleun a nézegetésbe, hogy már nem akar több lakáshirdetést böngészni és úgy dönt, hogy a már megtekintett ingatlanok közül választ magának egyet. Ez az „Adj, Uram, de most már rögtön!” megoldás, ami könnyen vezethet megbánáshoz. Ha pedig – nyilván érthető módon – a legolcsóbb lakásokat keressük, akkor gyakran hiába találunk egy számunkra sokkal jobban megfelelőt, és már-már döntésre is jutunk, hogy megvásároljuk, egy alacsonyabb áru lakás előtérbe kerülése megmásíthatja a korábbi választást. Ám az olcsó lakások nem mindig „véletlenül” olyan olcsók, kivéve persze, ha valaki a felgyülemlett hiteltartozás miatt válik meg áron alul ingatlanától.
Amennyiben azonban ilyesmiről nincsen szó, tehát nem a kényszerhelyzetbe került tulajdonos révén olcsó a lakás, ház, akkor érdemes nagyon körültekintőnek lennünk. (nehogy egy fél év múlva mondjuk, repülőteret építsenek a szomszédságban, vagy egy „illatozó” gumifeldolgozó üzemet!)
No, de mit? No, de mennyiért? No, de hol?
Ezek a kérdések igen fontosak, nem véletlenül vacillál minden ember hosszú hónapokat, mire leadja a voksát egy ingatlan mellett. Jöjjön tíz pont, mely talán lerövidítheti az időt azzal, hogy segít a dilemmában.
Bátran állítható, hogy az egyik legfontosabb döntés, melyet egy élet során hozhat az ember – az nem más, mint az ingatlanvásárlás.
Hogy könnyebb legyen a választás nem árt tisztában lenni néhány dologgal még az előtt, hogy elkezdünk keresgélni. A legfontosabb kérdés, hogy mit szeretnénk, hiszen ha azt már nagyjából tudjuk, akkor azzal is tisztában vagyunk, mi az, amit semmiképpen sem. Így aztán célirányosan keresgélhetünk. Minden élethelyzet más, ezért mindenkinek megvannak a jól körülírható igényei, elvárásai. Ezek között van olyan, melyből persze alább adhatunk, viszont olyan is, melyhez körömszakadtáig ragaszkodni szeretnénk, vagy muszáj ragaszkodnunk.
Folytassuk akkor negyedik ponttal! Szépen, lassan már ki is képezzük magunkat, belefoghatunk az eladásba, és nagy valószínűséggel, sikerrel is fogunk járni!
Legyen tíz pont, legyen tíz tanács, legyen tíz értékes szempont, melyet jó szem előtt tartanunk, amikor ingatlan eladásra szánjuk magunkat. Legyen! De, miért is?
Hogy elérjük a gyors és mindkét fél számára előnyös adásvételi szerződés megkötését úgy, hogy közben tisztességgel járunk el, és nem engedünk teret sem anyagi veszteségnek, sem pedig későbbi megbánásnak, hanem megelégedve dőlünk hátra karosszékünkben.
Ma Európában a legtöbb ország kötelezően előírja a lakosságnak az épületek mesterséges szellőztetővel történő ellátását. Hazánkban egyenlőre nincs ilyen törvény, sőt sokan nem is tudjuk, hogyan működik maga a rendszer valójában.
Maga a hővisszanyerő rendszer két összetevőből épül fel, egy hőcserélős szellőztető gépből, illetve a légcsatorna hálózatból. Néhány esetben geotermikus talajhőcserélőt (előfűtés és hűtés) is beépítenek, mely igen hasznos, de nem kötelező eleme a rendszernek.
Ingatlanos témákban, (eladás, vétel) sokszor felmerülő probléma az, ha a szóban forgó lakás vagy ház tulajdonjoga kiskorú kezében van. Általános eset az öröklés, amikor nincs mit tenni, a kiskorú, az kiskorú. Olyan is van azonban, hogy a gyermek szülei – a későbbi átíratási költségeket elkerülendő – már eleve úgy vásárolnak ingatlant, hogy az gyermekük nevére kerül.
Előfordulhat azonban, hogy valamilyen oknál fogva később az ingatlant értékesíteni szeretnék, és ekkor szembesülnek a ténnyel, hogy sajnos nem tehetik meg. Nem az ő nevükön van, így azzal nem is rendelkezhetnek szabadon. Ez nyilvánvalóan jogos is – figyelembe véve az esetleges visszaélési lehetőségeket – de valahol érthetetlen is, hiszen ezt az ingatlant valamikor a saját pénzen vásárolták.
Amikor ingatlant szeretnénk vásárolni, egyre inkább számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a fűtési rendszer átalakítása idővel elkerülhetetlenné válik, a fosszilis energiahordozók totális kimerülése miatt. Így aztán érdemes megfontolni, hogy – bár magasabb vételár ellenében – olyan házat, lakást vásároljunk, amely passzív- vagy aktív energia felhasználónak minősül. Ezzel nem csak a későbbi nagyobb beruházásoktól kímélhetjük meg magunkat, hanem havi energiafelhasználásunkban is jelentős megtakarítást érhetünk el. A környezettudatos gondolkodás előtérbe helyezéséről nem is beszélve.
