Ma Európában a legtöbb ország kötelezően előírja a lakosságnak az épületek mesterséges szellőztetővel történő ellátását. Hazánkban egyenlőre nincs ilyen törvény, sőt sokan nem is tudjuk, hogyan működik maga a rendszer valójában.

Maga a hővisszanyerő rendszer két összetevőből épül fel, egy hőcserélős szellőztető gépből, illetve a légcsatorna hálózatból. Néhány esetben geotermikus talajhőcserélőt (előfűtés és hűtés) is beépítenek, mely igen hasznos, de nem kötelező eleme a rendszernek.

Miért van szükségünk hővisszanyerő szellőztetésre?

Elsősorban azért, mert manapság - a korszerű nyílászáróknak, a szigeteléseknek köszönhetően - az épületek természetes szellőzése gyakorlatilag a nullára redukálódott, de legalább is, minimális mértékű. Ez nem eredményezhet mást, mint, hogy rendkívül gyorsan elhasználódik a helyiségekben a levegő, valamint igen magas lesz a páratartalom. Ez pedig nem csak rendkívül kellemetlen, hanem egészségtelen is. 

Mondhatjuk erre, hogy gyakran szellőztetünk, de télen így a hideg levegőt beengedjük a helyiségbe, ami aztán igen gyorsan lehűl. Nyáron a meleg levegőt engedjük be, ilyenkor pedig azzal kell számolnunk, hogy a lakás elviselhetetlenül felmelegszik. A harmadik negatív hatása az ablak állandó nyitogatásának, hogy a levegővel együtt beáramló pollen és por megint csak egészségtelen.

Nos, ilyenkor van szükségünk egy ellenőrzésre is alkalmas szellőztetésre, ami nem más, mint a hővisszanyerő rendszer.

Miben hasznos számunkra?

• elvezeti a lakásban keletkezett elhasznált levegőt, valamint a párát
• egész nap friss és pollenek nélküli, egészséges levegőt biztosít
• visszanyeri a házban keletkezett hőenergiát
• csökkenti az egész épület hő-veszteségét, ennek köszönhetően pedig elegendő kisebb teljesítményű fűtőrendszert beépíteni
• a hő-veszteség csökkentésével a hűtőberendezés is kisebb teljesítményen üzemelhet – ez energiacsökkenést eredményez

Néhány hőcserélő rendszernél a kívánt páratartalom szabályozására is lehetőségünk van.

Nézzük meg, hogyan működik maga a rendszer

A hővisszanyerő rendszer a

• szellőztető gépből
• a légcsatorna hálózatból, az elszívási és befújási pontokból, valamint az
• előhűtő-előmelegítő rendszerből

áll.

Működési elve leginkább példával illusztrálható:

A lakásban mondjuk, 20 fok van, ám a konyhában 22, mert éppen vizet forraltunk, vagy főzünk. Odakint egy-két fok van, pluszban, tehát jelentős a hőmérsékletkülönbség. A szellőztetőgépben elhelyezett ventilátor a páradús pontokról elszívja, ezzel egyidejűleg pedig kintről beszívja a friss levegőt. A szellőztetőgép belsejében - a hőcserélőben - a két légáram egymás mellett halad el. Így a kültérből beszívott levegő felmelegszik, a bentről elszívott, elhasználódott levegő pedig lehűl, mely aztán a szabadtérbe kerül. A rendszer tehát már a friss, felmelegített levegőt fújja a benti helyiségekbe. Gyakorlatilag tehát - leegyszerűsítve - ebből áll a hővisszanyerő rendszer működése.

A fagyvédelem kialakítására és a tökéletes szellőzés biztosítására minden esetben lehetőséget kell biztosítanunk, hiszen mínuszok esetén a hőcserélő elfagyásának fenn áll a veszélye.

Az egyik megoldás a fagyveszély elkerülésére az, ha elektromos fűtéssel látjuk el a rendszert. Így a gép árammal fűti a beszívott friss levegőt, amellett, hogy a szellőzés intenzitása változatlan. Ezzel - bár a költséget megemeli, hiszen az áramfelhasználás nagyobb - a teljesen hatékony szellőzés, még a rendkívül hideg téli napokban is biztosított.

A másik lehetőség, hogy légcsatornákat helyeznek el a talajban. Így maga a talaj-hő fogja felmelegíteni a friss levegőt, tehát a gépbe bejutva már fagypont feletti lesz. Emellett jó hír, hogy ebben az esetben is változatlan a szellőzés intenzitása.

Beszéltünk a geotermikus előfűtésről-előhűtésről is, mely a nyári hűtőfunkciót is hivatott biztosítani. Ilyenkor a lakást az előre lehűtött levegővel tudjuk átjáratni, melyet automatika szabályoz. A hűvös levegőt a szabályozott automatika - magát a hőcserélőt megkerülve - juttatja a hűteni kívánt belső térbe.

Korszerű, egészséges és igen hatékony komfortnövelés. A beszerelés költségeinek megtérülése, sokak szerint nem mondható rövid távúnak. Ám, a - működésének köszönhető - kellemes és folyamatosan meglévő friss levegő pozitív hatásai nem képezhetik vita tárgyát.
Ha az energiatakarékos házát fel is kell építeni, keressen bennünket!

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/