Noha több – már meglévő szabály – nem változott, mégis vannak olyan esetek, ahol nem ugyan azok a törvények vonatkoznak ránk, mint korábban. A nemrég életbe lépett változások több területet is érintenek.

Beszéljünk pár szót a változásokról

Az általam említett változások érintik a házastársakat épp úgy, mint a leszármazottakat is. Legalább is, ami az öröklést illeti. Utána olvastam és neves szakértők, ügyvédek állásfoglalását megtekintve a következőkre jutottam: (természetesen a teljesség igénye - és bármiféle felelősségvállalás nélkül, mindössze érdekességképp kívánok írni erről)

Nagyon érzékeny téma az öröklés.

Mondhatnánk, nem elég feldolgozni a gyászt, még azzal is foglalkoznunk kell, hogy mit öröklünk, mit nem öröklünk, kivel fogunk esetleg összetűzésbe kerülni a végakarat – vagy épp annak hiánya – következtében.

Ide vág az, amiről tulajdonképp beszélni szeretnék

Két dolog van ugyanis. Vagy van végakarata az örökhagyónak, vagy nincsen, utóbbi esetben a törvényes öröklés lesz az irányadó, és a maradéktalanul jogszerű.

Ez annyit jelent, hogy meghatározott sorrend szerint örökölnek a törvény szerint,  a törvényben meghatározott örökösök. Ez a helyzet akkor, ha nincsen végrendelet.

Amennyiben végrendelet van

A végrendelet azt jelenti, hogy egy ember még életében eldönti, kire szeretné vagyonát ruházni halála esetén, és erről az akaratáról hivatalos végrendelkezésben dönt. Azt kell tudni erről, hogy végrendelet megléte esetén kizárólag ez a „papír” fogja meghatározni az öröklés rendjét, tehát azt, hogy az örökhagyónak mi a kívánsága vagyonát – persze ezzel együtt – kintlévőségeit tekintve is. (Gondolok itt arra, hogy amennyiben az örökhagyónak az írásban foglalt örökösökre hagyott ingatlanán például hitel van, akkor az ingatlannal együtt a tartozás is az örökösre száll.)

Ha nincsen végrendelet

Amennyiben az örökhagyó nem rendelkezett írásos – szabályos) végrendeletben hátrahagyott vagyonáról, akkor minden esetben a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint kerül elosztásra az örökség. Ebben az esetben a törvény természetesen meghatározza az öröklési sorrendet, tehát szigorúan meghatározza az öröklést a rokonok között.

Elsődlegesen mindig az elhunyt közvetlen leszármazottjai örökölnek, tehát ha vannak gyermekei, unokái, akik között nyilván szintén sorrendet állapít meg a törvény. Az elsődleges örökös természetesen az örökhagyó gyermeke, gyermekei. Ha több gyermek van, akkor mindegyikük egyenlő részben örököl. Amennyiben az örökhagyó gyermekei nem élnek, akkor jön a képbe az elhunyt unokája, illetve unokái egyenlő részben.

Az új szabályok érdekessége

A korábbi törvény szerint az örökhagyó házastársa – végrendelet hiányában – csak haszonélvezeti jogot örökölt a hátrahagyott ingatlanra, tulajdonjogot nem. Az új szabály szerint, ha van leszármazó örökös, akkor a házastárs jogosult:

• holtig tartó haszonélvezeti jog azon az ingatlanon, melyet az örökhagyóval közösen lakott, illetve az ott lévő ingóságokon, berendezési tárgyakon
• valamint a hagyaték többi részéből egy gyermeki rész illeti meg törvényesen

Nyilván most csak egy-két dologra tértem ki az öröklési törvény módosulásokkal kapcsolatban. Számos egyéb részét érdemes alaposabban is megvizsgálni főként azoknak, akik végrendeletet kívánnak készíttetni, mondjuk, hogy a módosításokat esetleg elkerüljék. Annál is inkább, mert arra is külön szabályok vonatkoznak, hogy mikor örökölnek az oldalági rokonok, vagy mit örököl például a házastárs, ha nincsen leszármazó.

Ajánlom mindenki figyelmébe a törvények áttekintését, mert rengeteg későbbi kellemetlenség származhat annak nem ismerése miatt.

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő