Ha valaki kiadja a lakását, akkor – nem győzöm eléggé hangsúlyozni – óriási felelőssége van, és fokozottan figyelni kell a szerződésben foglaltakra, rendkívül körültekintőnek kell lenni.

Ha nyugodtak akarunk lenni, az éjszakáinkat alvással és nem idegeskedéssel szeretnénk tölteni, akkor mindenképp fontoljuk meg a következőket:

Elöljáróban annyi, hogy egyáltalán nem arról beszélek, hogy minden potenciális bérlőt le kellene járatni, egyáltalán nem ez a cél! Arról sincs szó, hogy a  bérlőket rossz színben tűntessem fel, és hogy besorolnám őket bármilyen negatív kategóriába.

A cél, hogy minden – és valóban minden – eshetőségre készüljünk fel, és még véletlenül se legyünk senki számára jótékonysági intézmény! Pláne, hiszen valójában nyilvánvalóan a pénzszerzés  reményében szánjuk arra magunkat, hogy féltve őrzött, nem kis értéket képviselő ingatlanunkat kiadjuk.

Mi van, ha egyszer csak – bármilyen okból is történjen ilyen – a bérlő úgy dönt, hogy nem fizet bérleti díjat? Vagy például a közüzemi díjak elkezdenek halmozódni? Mi van, ha a bérlő akaratán kívül, vagy esetleg szándékosan, vagy felelőtlenségből megrongálja a lakást? Tovább megyek, mi van, ha ezek mellett, illetve ennek ellenére mégsem kívánja elhagyni az ingatlanunkat?

Egyetlen egy törvényes megoldás létezik ennek elkerülésére, illetve megoldására

Hogyan működik?

A közjegyzőnél hitelesített – vagyis közjegyzői okiratba foglalt – lakásbérleti szerződés közvetlenül végrehajtható. Ez annyit jelent, hogy ha a bérlő a szerződésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a feleknek nem szükséges a bírósághoz fordulni, majd több éves procedúrát végigvinni ahhoz, hogy jogaikat érvényesíteni tudják. Nincs tehát évekig tartó pereskedés, vitatkozás, idegőrlő várakozások és anyagi veszteség.

Óriási védelmet adhat a közjegyzői okirat:

• hiszen végrehajtási záradékkal látja el az okiratot
• így peres eljárás nélkül, közvetlenül végrehajthatóak követeléseink
• pereskedés nélkül behatja az elmaradt bérleti díjakat
• kényszeríti az azonnali kiköltözést – hatóság közreműködésével
• a díjfizetésre vállat kötelezettségek is végrehajthatóak – amennyiben a tulajdonos (bérbeadó) elindítja a végrehajtást

Ennek köszönhetően tehát a felmerült bérleti díj tartozásokat végrehajtják, illetve végrehajtói segítséggel a közüzemi tartozások is hatékonyan és gyorsan kifizetődnek. Ki is költöztetik a jogosulatlanul ott tartózkodó bérlőt – ha szükséges, akkor rendőrség közreműködésével.

Az ilyen szerződéseket általában maga a közjegyző készíti el, a felekkel előzetesen megbeszélt adatok és persze a kívánalmak alapján. Amikor a szerződést aláírják, azt a közjegyző előtt kell megtenniük.

( Van lehetőség egyébként egyoldalú nyilatkozat elkészítésére is. Ilyenkor általában a bérbeadó kívánalmait foglalják írásba, majd a bérlők – ha megfelelő számukra – egyoldalúan írják alá a közjegyző előtt.)

Nagyon fontos tudni, hogy a közjegyző kötelessége az, hogy a felek személyazonosságát ellenőrizze, illetve az is, hogy meggyőződjön a tulajdonviszonyokról – a tulajdoni lap (esetleg cégkivonat) lekérdezésével.

Mivel a közjegyző pártatlan jogi személy, kötelessége az is, hogy mindkét felet kioktassa a vonatkozó szabályokról. Megvizsgálja munkája során azt is, hogy vannak-e esetleg akadályai (jogilag) annak, hogy a szerződés megköttessen. (pl. kényszerítés, megtévesztés, megfenyegetés…stb.)

Ellenőrzi továbbá, hogy jogellenes rendelkezések nem szerepelnek-e a szerződésben.

Mennyibe kerül mindez nekünk – mint bérbeadóknak?

Megbeszélés kérdése is lehet, ám a törvényi szabályozás kizárólag a bérlő nevére adhat ki számlát, tehát a közjegyzői okiratot, az eljárást is a bérlő fizeti. Tehát nekünk – mint bérbeadóknak – ez egyetlen forintunkba sem kerül.

A jogszabályban előírt árak vonatkoznak a díjszabásra, s ezek a díjak minden ügyfél védelmét garantálják, s mindig az ügyértéktől függnek. Minél magasabb az ügyérték, annál ALACSONYABB a közjegyzői díj százalékos mértéke. Ha nem állapítható meg az ügyérték, akkor  a tevékenységre fordított idő értéke lesz a díj. Természetesen minden esetben felvilágosítást ad a közjegyző a várható díj mértékéről, s az ügy végén, a kifizetéskor számlát ad róla. (Levonható költségként – negyedéves adózáskor, ha valaki ezt választja)

Természetesen néhány dokumentumra is szükségünk lesz, ami már részletkérdés, és a közjegyző el fogja mondani. Ilyen az energetikai tanúsítvány és a friss tulajdoni lap. Utóbbit a közjegyzői hivatal is beszerezheti a helyileg illetékes hivatalban.

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/