Gyerekkorom kedvenc olvasmánya volt a Pató Pálról szóló kis történet. Noha akkor még egészen más szemmel néztem (olvastam) a történetet, valami mégis már akkor megfogott .Aztán hoztam egy döntést jelesül, hogy én NEM szeretnék Pató Pál lenni.

Gyerekként is láttam, hogy a halogatás, a majd holnap, a ráér még…illetve az ilyen és ehhez hasonló mondatok nem visznek sehova, vagy mégis? Igen, visznek valahova…, az őrületbe kergetnek.

Nyilván nem minden fekete vagy fehér, de a halogatás – mint olyan – tényleg az egyik legkártékonyabb tulajdonság az én véleményem szerint.

Rengeteg példát tudnék a mai napig felsorolni arra, hogy a halogatás, vagy a nemtörődömség, esetleg a több pénz reménye óriási veszteséggel járhat. Mivel értékbecslő vagyok, saját nézőpontjaim adják a példákat.

Ha valakinek ingatlan van a tulajdonában, de parlagon hever, nos ez egy remek példa! Nem kívánja eladni, mert többet remél érte, mint a jelenlegi árak, de kiadni sem szeretné, a rossz hírű bérlők miatt.

Igen, igen. Nyilván értjük ezt. Viszont van egy másik oldal is. Mégpedig mindezek esetleges következményei.

Vegyünk egy családi házat példaként, melyben nem laknak sem tulajdonosok, sem pedig bérlők. Nyáron a kerti munkák, parlagfű irtás, a fűnyírás, ősszel a levelek összegyűjtése, az utca takarítása, télen pedig a hólapátolás, nem kis munkával járó feladatok. Ha ezeket nem végzi el a tulajdonos – hiába nem ott él – kemény amortizációra, de adott esetben még súlyos büntetésekre is számíthat az önkormányzat részéről.

A napi szintű munkáktól eltekintve, a legnagyobb gond az amortizáció. Könnyen az enyészet martalékává válhat a ház, ha nincs megfelelően karbantartva. Villany, vízvezeték, a falazat, és a tető is állandó odafigyelést igényel, hiszen az évek során – természetszerűleg – leélődik, pláne, ha nem használják.

Ráadásul nem is a tulajdonosé? 

Ha hitel van egy házon, az papíron ugye még nem a tulajdonosé!

A hitel óriási terhet ró a tulajdonosra, éveken át, és ott nincs apelláta, hiába nem lakik ott senki, a hitelcsekkek mindig megérkeznek, és a határidő is szorít!

A házat továbbra is fűteni kell télen, és havi költsége nagyon is számottevő, még akkor is, ha üresen áll. Télen ráadásul még a közműhálózat is könnyebben tönkremehet, ha nincsen használatban (gondoljunk csak a fagy által okozott károkra)

Tehát a rezsiköltséggel és az esetleges kölcsöntörlesztéssel mindenképp számolni kell, ha törik, ha szakad, ha esik, ha fúj.

Számoljunk egy picit, és hozzunk egy döntést

Amennyiben egy kölcsönnel terhelt ingatlant állni  hagyunk, ráadásul évekig, az – lássuk meg – gyakorlatilag sosem fog megtérülni.

A hitel fizetése ugyanis – félreértés ne essék – egyáltalán nem számít befektetésnek!

Az ingatlanárak emelkednek ugyan, de sosem olyan mértékben, mint ahogy a havonta kifizetett kamatokat eladáskor esetleg visszakapnánk!

Ha utána számolunk, mennyi,…. mennyi költség van egy parlagon heverő ingatlanon havonta, és az amortizáció következtében szintén lesz (a felújítás miatt) akkor láthatjuk, hogy pénzünket gyakorlatilag az ablakon dobáljuk ki.

Minél tovább húzzuk az időt, minél tovább áll lakatlanul és gondozatlanul egy ingatlan, annál nagyobb lesz a veszteség. Egyszerű matematika.

Az amortizáció miatt egy lepukkant ház ára nem hogy emelkedni fog, hanem éppenséggel egyre csökkenőbb értéket képvisel, ráadásul sokan emiatt már meg sem nézik. Aki házat szeretne - ritka kivételtől eltekintve, (befektetők esetleg) - nem egy lebontásra váró ingatlant keres (akkor csak telket venne, hiszen a bontási költség is számottevő), hanem egy olyan házat, ami az otthona lesz!

Javaslom, ha valaki magára ismert, fontolja meg és kérjen segítséget egy tapasztalt ingatlanostól, ha nehezen szánja rá magát a döntésre.

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/