Rakd le a jövőd alapjait, tanulj és teremts egy biztonságos életet magadnak! Talán ez az a mondat, amit minden szülő jó szándékkal mond gyermekének, hogy ezzel legyen segítségére további életének lehető legjobb folytatásához.

 Igen, én is egyetértek ezzel.

Az viszont tény, hogy a felsőoktatási intézmények nem találhatók meg minden városban, a kisebb településekről nem is szólva. Kvázi, utazni kell. Kvázi, valahol lakni kell. Kvázi, valahol élni kell, ha napi rendszerességgel bejárhassanak a fiatalok az egyetemre, főiskolára.

Most elsősorban a fővárosi helyzet már-már reménytelen képét szemléltetem, mert évről-évre megdöbbenve tapasztalom a fiatalok egyre lehetetlenebb helyzetét – albérlet ügyben.

A „valamire való”, lakható lakások már jóval a felvételi ponthatárok kihirdetése előtt elkelnek, melyek otthont adnak a diákoknak a főiskolás éveikre. Az is tény, hogy a budapesti albérletek – most a fővárosban található bérleményekről beszélek – jóval a vidéken található lakások bérleti díjánál magasabban kerülnek kiadásra.

Ami a szeptemberi csúcs után kínálatként megmarad, annak bizony küllemi és/vagy minőségi hiányosságai vannak, illetve az áruk miatt vállalhatatlanok a diákoknak. Egy fővárosi albérlet nincsen százezer forint alatt havonta, és ez még csak a bérleti díj. A rezsi még hozzájön, ami persze igen eltérő lehet albérletenként. Vannak azonban olyan lakások is, melyekért nem restellnek elkérni akár kétszázezer forintot sem havonta. Persze ezek esetleg már három-négy szobásak, és nyilván a költségek megoszlanak, ha többen összeállva veszik ki a lakást.

Egy tavalyi közvélemény kutatás szerint a lakástulajdonosok már nyáron elkezdtek készülődni a bérbe adásra, kifejezetten a diákokat megcélozva. Akkor, alig egyetlen hét alatt, majdnem öt százalékkal növekedett a kínálat. A ponthatárok kihirdetése után aztán szinte lavina indult meg a bérlemények megszerzésére, és túlzás nélkül, szinte napokon belül elkelt az összes kiadó lakás a fővárosi – illetve egyetemi városi régiókban.

Budapesten belül is persze lehetnek óriási eltérések az árakat illetően, ahol a belvárosi ingatlanok a legdrágábbak, a peremkerületek pedig lényegesen olcsóbbak. Csepelen, vagy például a XVII. kerületben viszonylag elfogadhatóak az árak, és az albérletek állapota is megfelelő.

Érdekességként említem, hogy nem ritka manapság – a tehetősebb szülők körében – hogy inkább vásárolnak egy lakást a fővárosban, minthogy pár évre béreljenek horror áron.

Első „ránézésre” nyilván a bérlet tűnik jó megoldásnak, ám – ahogy fentebb már szó volt róla – a jó lakásokért komolyan meg kell harcolni és résen kell lenni. A másik dolog, hogy – mivel a nyári szünidő alatt nem kívánjuk fizetni lakatlanul, ha a fiatal nem tartózkodik ott – minden évben harcot kell vívni az albérletekért. Arról nem is beszélve, hogy szinte évről – évre emelkednek a bérleti díjak – méghozzá jelentősen.

Ezért aztán valóban megfontolandó az egyetemi-főiskolai tanulmányok idejére ingatlant vásárolni. Azért hangsúlyozom, hogy a tanulmányok idejére, mert nyilván pár év múlva el is lehet adni, ha nem lesz rá szükség. A másik dolog, hogy kiadni – ahogy láthatjuk is – bármikor lehetőségünk lesz, egy most még csak leendő egyetemista részére!

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/