Vajon hányan kaptunk fizetésemelést idén januárban? Vajon érezzük-e, hogy ezzel könnyebb lesz havonta fenntartani magunkat, vajon érezzük-e, hogy idén akkor végre belevághatunk egy lakásvásárlásba? Vajon elég lesz-e a fizetésünk arra, hogy innentől ne a lakbért kelljen kifizetnünk, hanem egy saját otthon törlesztőrészleteibe invesztáljunk? Vajon idén már hitelképesek leszünk-e, és ha igen, mekkora részlet az, amit biztonsággal be tudunk vállalni?
A helyzet az, hogy a lakásárak jóval nagyobb iramban és mértékben nőnek, mint a fizetések. Nincs mit szépíteni ezen – persze itt is vannak szélsőségek, de nyilván értjük, hogy én most nagy általánosságban beszélek. Ha így van, akkor pedig megállja a helyét a fenti kijelentés.
Ha valaki ennek ellenére – vagy pont ezért – idén lakásvásárlásra szánná el magát, annak szeretnék néhány tanáccsal szolgálni. (Bővebben is olvashatnak erről nemrégiben megjelent könyveimben.)

 Fontosak a paraméterek – a jövő szempontjából is

Egy borsos árú lakás, vagy ház egy kisebb réteg számára elérhető, de a többség számára nem jó ötlet méregdrága ingatlanba fektetni. Ha erőnkön felül vásárolunk luxus ingatlant, jó eséllyel számíthatunk arra, hogy egész hátralévő életünket megnyomoríthatjuk a felelőtlen „bevállalással”. Egy irracionálisan nagy hitel – már, ha megkapjuk – óriási teher lehet a jövőre nézve és hallottam már nem egy olyan esetről, ahol ez végzetesnek bizonyult.  

Mégpedig azért, mert ingatlanvásárlásnál a legáltalánosabb még mindig a készpénz és hitel kombinációja. Egyrészt, mert nem áll rendelkezésünkre elegendő pénz, ahhoz, hogy „kicsengessünk” egy lakást, hanem azért is, mert a hitelkonstrukció lehet igen kedvező megoldás is. Itt jön a képbe a „túlvállalás” lehetősége, hiszen manapság elég könnyen juthatunk nagyobb volumenű hitelhez is.

Hitelfelvételnél mindig ajánlatos igénybe venni hozzáértő segítséget, olyat, aki valóban minden egyes lehetőséget figyelembe véve tárja elénk a lehetséges megoldásokat, azok várható végkimenetelét.

Amit – szerintem – egy átlag családnak érdemes fontolóra venni, hogy a tíz-tizenkét milliós lakások lehetnek ideális megoldások. (Itt nyilván a helyrajz is befolyásoló tényező, óriási különbségek vannak városok között.) Ám ez mégis egy olyan átlagos összeg, melyért már tisztességes lakáshoz juthatunk.

Tízmillió forint, bizony nem kevés, és nyilván szükség lesz hitelre. Ám ilyen nagyságrendnél kevesebb az esély a „túlvállalásra”, és elkerülhetjük azt a sajnos jellemző helyzetet, amikor esetleges megtakarításainkat és még havi költségvetésünket is utolsó fillérig felemésztjük a hitel törlesztésére.

Aki olyan szerencsés, hogy annyiért tud venni házat, amennyi pénze van, vagy mondjuk a felvett hitel mértéke nem haladja meg az önrész húsz százalékát, az van a legjobb helyzetben. Így a részlet mellett még egyéb kiadásokra is futhatja, és nem temeti maga alá – szó szerint – a kölcsön.

Aztán a másik dolog, amiről sokszor beszélek, hogy a lakás maga egy dolog. Annak fenntartása pedig egy másik dolog. A havi rezsit a törlesztőrészlet mellett is bírni kell, hónapról, hónapra, évről,évre.

A harmadik kötelező költség pedig – ami alól szintén nincs kibúvó – a vásárláskor kifizetendő illeték. Ezt is jó, ha belekalkuláljuk a vételárba. (Ha nem kalkuláljuk bele, akkor is ott lesz.)

Pénzügyi tanácsadó ismerősöm határozott véleménye az, hogy kizárólag olyan ingatlanban érdemes gondolkodni, melyre a kötelezően ráfordított összeg sosem fogja meghaladni a család négy évi befolyó jövedelmét. Amikor úgy választ valaki ingatlant, hogy a banktól MAXIMUM mennyi hitelt tud felvenni, akkor szinte bizonyos, hogy irreálisan drága ingatlant szeretne megvenni. Ezt persze majd nem csak kifizetni lesz sok, hanem fenntartani is. A hitel tehát tényleg annyi legyen, amit „Istenbizony” gond nélkül ki tudunk fizetni és semmiképp ne legyen hosszabb futamideje tíz évnél. Amikor azt mondom, könnyedén, akkor arra gondolok, hogy abban az esetben is menni fog, ha mondjuk anyagi terheink megnövekednének még akkor is biztonsággal tudjuk finanszírozni magunk és családunk megélhetését.

Ha ebbe belegondolunk és kételyeink támadnának, akkor bizonyos, hogy túl drága ingatlant készülünk vásárolni. Számszerűen pedig az a legjobb, ha a teljes lakhatásunk költsége (részlet, rezsi) nem haladja meg a bevételünk negyven százalékát.

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/