Rétköz Vagyonértékelő blog.

Értékbecslünk

Az eladás anyagi vonzatai

Hogyan adózunk az eladott ingatlan után?

2017. január 23. - Az értékbecslő

Ingatlan eladásakor a befolyt jövedelemről adóbevallásunkban mindenképp nyilatkoznunk kell, tehát azt be kell vallanunk.

Az eladásból származó bevétel után adóznunk is kell, mégpedig az ingatlan megszerzése és eladása időpontjának függvényében, nem mindegy tehát, hogy mikor vásároltuk majd mikor értékesítjük azt! Illetéket nem kell fizetnünk, ha eladjuk az ingatlant.

51886574_l.jpg

Mi marad a végén?

A bevétel az ingatlanért kapott ellenérték, melyet értékesítéskor egyben, vagy a megállapított ütemezés keretein belül, a rendelkezésünkre bocsájtott a vevő, tehát konkrétan az eladási ár teljes összegben.

Amennyiben a vevő a teljes vételárat csak részletekben bocsájtja rendelkezésünkre, abban az esetben is a teljes vételár lesz a bevételünk – az értékesítés évében! Ez azért van így, mert a törvény értelmében a jövedelem megszerzésének a napja, az ingatlanügyi hatóságokhoz történő bejelentés napja.

Lehetőségünk van azonban – magából az eladási árból – levonni a következőket:

  • egyes értéknövelő beruházások
  • az ingatlan megszerzésére fordított kiadások
  • az átruházással kapcsolatos kiadások, például az állammal szembeni kötelezettséggel vállalt és megfizetett összeg

Nem lehet azonban levonni olyan kiadást, melyet már saját tevékenységéből származó bevételként elszámoltunk, mint költséget. Ez olyankor érdekes például, ha valaki olyan lakást ad el, melyet korábban bérlőnek adott ki, és akkor arra az épületre mondjuk értékcsökkenést számolt. Ilyenkor természetesen már nem írható le költségnek az értékcsökkenési érték.

Mennyi az adóvonzat?

Ha a lakást, házat a vételhez képest öt éven belül értékesítjük, akkor a vételi ár és az eladási ár közötti rész képzi az adóalapot.

Végzetül pedig egy kis segítség – az eladásról szóló, nem régiben megjelent könyvemből ollózva.

Nézzünk meg egy konkrét példát, a számszerűség kedvéért:

Az eladó 2016-ban vásárolt lakása10 millió forintba került. Ő még ebben az évben értékesíti azt, 12 millió forintért. Ha a jövedelem kiszámításánál egyéb költséget nem számol el, (nincs róla számla) akkor bevétele 12 millió forint, költsége pedig 10 millió forint lesz. A fennmaradó kétmillió forint lesz tehát a teljes adóalap, hiszen a vétel és az eladás között nem telt még el öt év.

Jöjjön most néhány segítség – a könyvemből ollózva -, hogy tisztában legyünk a tényekkel, még az eladás előtt:

Az fizetendő adót úgy számoljuk ki, hogy a fentiek szerint kapott adóalapot megszorozzuk, 0,15-al, az így kapott összeg lesz az, amit be kell, hogy fizessünk az adóhatóság felé. (2.000.000 × 0,15 = 300.000 Ft.)

A törvény értelmében az ingatlan (magánszemély háza, lakása) értékesítésekor, ha a megszerzés és az értékesítés között már eltelt öt év, akkor maga az eladás teljes mértékben adómentes, az összeg ilyenkor már nem minősül jövedelemnek.

Ez csak fent említett ingatlanoknál érvényes, az egyéb ingatlanok eladásánál (törvényben részletesen felsorolt) ez az időszak tizenöt évre emelkedik, a törvényben meghatározott feltételek és irányadó rendelkezések alapján.

Továbbra is várom a kérdéseket, kommenteket a bejegyzéshez, hogy a felmerült kérdésekben segíteni tudjak!

Az utolsó – és egyben befejező leckéhez az ötleteket nagyon várom, az olvasók fogják eldönteni ugyanis, hogy mi az a téma, amiről befejezésképp tájékozódni szeretnének!

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekbecslunk.blog.hu/api/trackback/id/tr4612130569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása