Rétköz Vagyonértékelő blog.

Értékbecslünk

Családi ház a levegőben?

Patt helyzet?

2016. szeptember 12. - Az értékbecslő

1. Van egy telkem, melyen egy családi ház áll. Ez ugye szokványos helyzet, nem kell túlmagyarázni. Szerencsés esetben (életszerű helyzetben) ilyen feltételekkel éljük életünket, élvezzük a saját kert nyújtotta örömöket, különösen a melegebb hónapokban.

2. Van egy telkem, melyen két családi ház is áll. Nos, ugye ez már nem annyira szokványos helyzet.

Miért kettő? Például azért, mert anyósomat magam mellett szerettem volna tudni, egy közelemben lévő kis házikóban. Pontosítok. A párom szerette volna maga mellett tudni édesanyját egy mellettünk lévő házban, ezért aztán „felhúztunk” a sajátunk mellé egyet, melyben ő él.

Különösebb gond nem volt az építkezéssel, minden szükséges engedélyt megkaptunk, és pillanatok alatt felépült egy úgynevezett könnyűszerkezetes házikó. Akkor mi a gond? Kérdezhetnék sokan.

Jelesül az, hogy a ház, sajnálatos módon ránk öröklődött, jelenleg tehát senki sem lakja.

42198970_m.jpg

Adjuk el, és megszűnik a gond! (?)

Nos, nem is olyan egyszerű, ahogy az leírva látszik, nézzük, miért!

A telek, melyen – mindkét – ingatlan áll, sajnos nem megosztható, mert területe nem éri el még az ezer négyzetmétert sem, ami a feltétele – a mostani törvények szerint – egy telek megosztásának. (hiteles, számszerű adat hiányában nem írok pontos négyzetmétert)

Fentiek miatt aztán, persze meg lehet hirdetni az ingatlant, és valószínűleg nem is lenne gond az eladással, ha a telek helye kiváló, nagysága – a vevőnek – megfelelő, a ház is tip-top, ám, ha a megoszthatatlanságra fény derül, akkor az bizony árnyékot vet a dologra mindkét fél számára.

Hogyan vegyen meg ugyanis valaki, ép ésszel gondolkodva egy házat, melynek ugyan tulajdonosa lesz az adásvételi szerződés megkötésével, viszont maga a telek, melyen az ingatlan áll, sohasem* lesz az övé? Szerintem kevés olyan ember van, aki ezt bevállalná, különösen akkor, ha mondjuk, gyermeke számára szeretné majd a jövőben a lakáskérdést megoldani.

 

Van okos megoldás?

Mindenre megvan a megfelelő megoldás. Ne vonakodjunk tehát, felejtsük el az aggodalmainkat és döntsünk megfontoltan, helyesen! Mindenekelőtt át kell gondolnunk, milyen feltételek mellett biztosíthatnánk be magunkat. Az ügyvéd által megírt és minden részletre kiterjedő szerződés az alapja mindennek. Én egy picit utána jártam a témának, mert igen csak érdekelt, milyen lehetőségek vannak ilyen helyzetben.

Kérdésemre a jogi szakember a következőt mondta el:

A ház, melyet „telek nélkül” vásárolunk meg, természetesen egyszer s mindenkorra a tulajdonunkba kerül, mihelyt a szerződést megkötöttük. A ház, amíg az áll, vagy amíg azt nem értékesítjük, a saját tulajdonunkban is marad, ez eddig világos. De, mi van a telekkel?

A telek használati joga kerül végérvényesen a tulajdonunkba az adásvételi szerződés megkötésével – persze, ha arra a mostani tulajdonos is áldását (és aláírását) adja. Nos, ha a használati jogot megvásároltuk, nincs mitől félnünk.

Biztosan? Mondhatjuk, hogy biztosan, hiszen ez a jogunk mindaddig megmarad, míg a családi ház áll, tehát amíg az végérvényesen meg nem semmisül. Ez pedig azt jelenti, hogy jöhet földrengés, jöhet árvíz és a ház akár le is éghet (ne adj’ Isten) össze is dőlhet, a telek használati joga akkor is a tulajdonunkban marad. Feltéve, ha a ház alapjai megmaradnak. A megsemmisülés ugyanis ebben a formában a „földdel egyenlővé válást” jelentené úgy, hogy a ház alapjai is eltűnnének.

 

Így mégsem veszélyes a vásár?

Azt hiszem, kimondhatjuk, hogy nem, bár kétségtelen, hogy papírforma szerint azért keserű a méz, ha belegondolunk, hogy vettünk egy házat, melynek telke nincs a tulajdonunkban.

Azonban megközelíthetjük a helyzetet másként is. Hiszen, amikor egy társasházban, vagy kertes-sorházban vásárolunk ingatlant, gyakorlatilag ugyanez a helyzet. Van ugyan ingatlanunk, de a telek, melyen az áll, nem a miénk, pusztán használati joggal rendelkezünk felette. A használati jog eladható, átruházható és örökölhető is, épp úgy, mint a tulajdonjog, mindössze annak leírt, vagy kimondott státusza kelt némi rossz szájízt – érthetően – a vásárlóban.

 *A fentiekben említettem, hogy soha nem lesz a tulajdonunkban a megoszthatatlan telek felénk eső része. A mondás, mely szerint „Soha ne mondd, hogy soha!” itt is érvényes. Ugyanis, – mint ahogy azt a jogi szakembertől megtudtam –, mégis van egy megoldás a telek feletti tulajdonjog megszerzésére. Mégpedig úgy, ha van alkalmunk a körülöttünk lévő szomszédok valamelyikétől telekrészt vásárolnunk. Így az osztatlan telek nagysága már elérheti a megoszthatósághoz elegendő méretet, s az oszthatóvá válik. (a nagyságnál a telek szélessége és hossza is megszabott)

 

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekbecslunk.blog.hu/api/trackback/id/tr5011697101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása