Előzőekben említettük, hogy nincsen akadálya annak sem, hogy lakottan árverezésre bocsássák az ingatlant. Így tehát, folyamatosan lehet licitálni a regisztrált érdeklődőknek addig, míg az árverés időpontja befejeződik.
Ha egyetlen licitáló van, akkor törvényszerűen ő viszi el az ingatlant, az általa kikiáltott összegért. Ha több a licitáló, akkor megállapítják a legmagasabb összeg megtevőjét, és ezzel szintén befejeződött az eljárás. A többi licitáló részére természetesen visszautalják a befizetett előleget. A nyertes fél kifizeti a vételárat, ezt követően a tulajdonába kerül az ingatlan. Az adóssal is felveszi a kapcsolatot az illetékes végrehajtó és vele is elszámolnak. Ha a vételár fedezi vagy meghaladja a tartozás összegét, akkor a fennmaradó részt az adós részére átadják. (természetesen a végrehajtási költséget a végrehajtó levonja a vételárból). Ha viszont a vételár kevesebb, mint a tartozás, akkor a végrehajtás tovább folytatódik.
Több tulajdonosa van az ingatlannak
Mi történhet akkor, ha nem csak egy emberé a lakás, a másik tulajdonosnak viszont tartozása van, ezért a lakás – mondjuk felén – végrehajtás van? Ebben az esetben – természetesen – a végrehajtás kizárólag az adós részét terhelheti. Ha a másik tulajdonos szeretné megvásárolni az ingatlan másik felét, akkor arra az árverés kitűzésekor is van még lehetősége. Megvásárolhatja az ingatlant, minimum a becsült érték 70 százalékáért. A másik lehetőség, hogy ajánlatot tesz és mondjuk árverésen kívül, de az árverés hatályával veszi meg az ingatlant.
Ehhez mindkét esetben a másik tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges. Nem árt számításba venni azonban, ha az ingatlanban az árveréskor is ott él az adós, onnan őt - ha abban az időpontban épp kilakoltatási tilalom van érvényben – kitenni szinte lehetetlen.
A végrehajtást kérő viszont jól jár, hiszen lakottan – az esetek nagyobb részében – szinte képtelenség egy lakást vagy egy házat elárverezni.
Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/