Mivel 2016 eleje van, a tavalyi év - albérlettel kapcsolatos - adatait már pontosan látjuk. Azt is tudjuk, hogy nyilván egy-két hónap alatt azok nem is változhattak számottevő mértékben. Most január vége felé járunk, nézzük tehát mi a helyzet lakásbérlés tekintetében jelenleg Magyarországon, azon belül is a fővárosban.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai nem sok bizakodásra adnak okot azoknak, akik éppen szükséghelyzetben vannak, és lakás bérlésére kényszerülnek.
2015-ben, év vége felé nagy átlagban egy budapesti albérlet díja 120-130 ezer forint körül volt. (A fenti árban bérelhető lakások mérete negyven és kilencven négyzetméter közötti.)
A 2014-es évhez képest, ez mintegy nyolc százalékos emelkedést mutat azonos időszakban. További KSH adatokból az is kiderül, hogy a budapesti átlagkereset hozzávetőleg kettőszázezer forintra volt tehető a tavalyi évben. Látható, hogy az albérleti díj kifizetéséhez egy átlagos havibér kétharmadára volt szükség. Ez a helyezet nagyjából Budapesten.
Mi újság a kerületekben?
A legfelkapottabb hely, ahol az átlag bérleti díj nem kevesebb, mint száznyolcvanezer forint, nem más, mint az ötödik kerület.
Ám a főváros többi részén is épp úgy tapasztalható a bérleti díj növekedése az elmúlt évekre visszatekintve, mint itt. A belső részre eső kerületek sokkal inkább drágultak, ezért a külterületek iránti igény ezzel arányosan megnőtt. Ám, a kereslet növekedése mintegy következményeként, logikusan magával hozta az ottani albérletárak emelkedését is. Ördögi kör.
Az egy nagy kérdés, hogy honnan van pénzünk albérletet fizetni, ha átlagembert és átlagkeresetet nézünk. A másik – nem kevésbé lényeges – kérdés, hogy a Budapestre költöző egyetemisták vajon mennyit tudnak fizetni egy albérletért? Valószínűleg ennyit nem.
A harmadik kérdés: Eljön-e egyszer annak az ideje, hogy az ingatlanbérlés költségei összhangba kerülnek a jövedelmekkel?
Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/