Rétköz Vagyonértékelő blog.

Félelem kontra ingatlanpiac

2020. május 03. - Az értékbecslő

Megint egy mostani helyzet inspirálta cikket írok, ígérem a későbbiekben jobban próbálok elhatárolódni a jelenleg is tartó, lassan már mindnyájunk számára elviselhetetlen helyzettől, s más témákat előnyben részesíteni az ingatlanokkal kapcsolatban.
ingatlanpiac_es_a_covid-19.jpg

 

Ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy bármennyire is szeretnék úgymond kívül maradni a helyzeten, vajmi kevés esély van rá, hogy ez a közeljövőben maximálisan sikerülni is fog.

Ezzel együtt pedig azt is tudom, hogy mindnyájunkat foglalkoztat a vírus téma, de leginkább az ennek hozadékaként felmerült gazdasági szemléletű várható jövő. 

Jósolható a jövő egy ilyen helyzetben?

Rengeteg összeesküvés elmélet, vélt és valós, kikövetkeztethető és teljesen kontrollon kívüli vázolt jövőkép, mintegy mozdulatlan felhő, úgy telepszik rá a köztudatra, ránk-megélőire ennek a helyzetnek.

Természetesen az ingatlanpiacra is – sőt arra aztán igazán mázsás kőként – nehezedik az előre láthatatlan változás. Azért mondom, hogy láthatatlan, mert valójában tényleg nem tudunk előre semmi konkrétat mondani, hiszen ahogy ezt a járványt, úgy  magát az „eredményeit” sem ismerhetjük és ennél fogva megjósolni sem tudjuk.

Saját meglátásom – nem csak ingatlanos szemmel

Nos, jöjjön egy kis körkép, ahogy én látom a jelen helyzetet, természetesen mindenkinek meghagyva a lehetőséget, hogy felvázoljon magának egy szebb és biztatóbb valóságot.

Az ingatlanpiac vonata gyakorlatilag megállni látszik. Döcög még, de már nagyon lassan….sehol egy állomás, ahol biztonsággal leparkolhatna, de az üzemanyag fogytán.

A lakásárak – fittyet hányva a tavalyi brutális emelkedéseknek – rohamosan csökkennek, és még a nagyon alacsony árból is engedni akarunk, csak történjen már valami, s érjen véget a mozdulatlanság.

Már a tavalyi év végén is látszott némi csökkenés, azonban a mostani létbizonytalanság már szemmel látható az embereknél.

Sajnos van reális esélye, hogy  a vásárlók köre gyakorlatilag hónapok alatt a nullára redukálódik.

Tény, ami tény.

Az emberek nem akarnak ingatlant vásárolni. Sok mindent akarnak, de ingatlant venni pont nem.

Rengeteg ember – és ez még csak a kezdet, a számok csak növekednek folyamatosan – válik munkanélkülivé. Olyan településekről is hallani – ezek jelenleg még csak kisebb falvak – ahol az éhezés és a nyomorúság előbb érkezett meg a családokhoz, mint maga a „rettegett kór”. Ezeknek az embereknek nagyobb a félelmük attól, hogy nem tudnak enni adni a családjuknak, mint az, hogy esetleg megbetegszenek.

A városokban sem sokkal jobb a helyzet

Ha épp nem a megélhetéstől félünk, akkor a vélt vagy valós fenyegetettségtől, ráadásul fogalmunk sincsen, mikor és milyen irányban történik majd valami változás. Ezért inkább stagnálunk jelenlegi helyzetünkben, nem gondolkodunk nagyobban egyenlőre. Kényszerpihenő. Nem várt halogatás.

Az ingatlanozás csak nagyon -  nagyon sokára fog visszarázódni eredeti medrébe.

Ha hinni lehet a médiának, akkor a járvány csúcspontja nyár vége lesz. Gondoljunk bele egy kicsit….

Mire úgymond lecseng a dolog, addigra bőven ősz, de az is lehet, hogy tél lesz. Ám akkor még „csak” a járvány ér véget – remélhetőleg legalább véget ér. A gazdaság viszont fogalmunk sincs milyen állapotban lesz, lábra tud-e állni egyáltalán és, ha igen, mikor ?

Aztán mennyi idő az, amikor az emberek újra munkába állnak? Amikor munkát kapnak azok is, akik a járvány és a kijárási korlátozások miatt elvesztették állásaikat?

Nem tudjuk. Fogalmunk sincsen.

Viszont addig egészen biztos vagyok benne, hogy nem az lesz az emberek napi elmemunkája és papírra vetett terve, hogy lakást, házat vásároljanak. Egyrészt nincs miből az ország jelentős részének, ha nincs talaj a lába alatt - kvázi nincs miből élnie. Tartalékuk az emberek nagy százalékának nincsen, vagy alig. Ami van, azt  pedig már most felélte, de pár hónap alatt egészen biztosan elfogy.

Ingatlant venni – ha korábban gondolkodtak ezen – majd akkor fognak, ha munkájuk lesz, s az esetleges hitelüket lesz is esélyük visszafizetni.

A másik oldal – mármint az eladói halmaz – szintén óriási változáson megy keresztül.

Nagyon érezni, hogy egyre többen akarnak ingatlant eladni, ráadásul már jóval ár alatt. Kiadni ugyanis nem tudják, noha anno befektetésnek szánták.

Sem turista, sem diák, sem pedig családok nem merik most bevállalni az albérletet. Akik bérelnek, azok pedig – ahogy korábbi cikkemben is írtam – nem tudnak fizetni.

A fiatalok visszaköltöznek szüleikhez, nagyszüleikhez, egyrészt, hogy segíthessenek, másrészt pedig nyilván anyagi okokból is. Inkább visszamondják albérletüket, hogy könnyítsenek a megélhetésükön.

Túlzás nélkül állíthatom, minden megváltozott.
Elkezdődtek a szükségeladások.
Sőt. Talán az idei év konkrétan a szükségeladások éve lesz.

Ez volt az én véleményem, ha úgy tetszik néhány nézőpontom a jelenlegi helyzetről.

Egy picit szentimentálisra sikeredett, és igen, látom azt is, hogy a rám nem igazán  jellemző pesszimizmus is megjelenik az írásomban. Ezért elnézést azoktól, akik nem ezt várják tőlem, nem kívánok sokáig ebben a mentális állapotban dagonyázni, ám a jelenlegi helyzetben elismerem, hogy ezt látom.

Az is lehet, hogy  – amennyiben fent marad valamilyen formában a világhálón – ük-unokáink olvassák majd  ezt az írást a késői jövőben.

Talán elgondolkodnak azon, mennyire érdekes, hogy pont egy 2020- ban élő értékbecslő tollából látnak rá az „akkori világ” szerteágazó félelmeire, ráadásul az ingatlanpiacon keresztül.

Hiszen ők ezt a mostani fenyegető világot- melyet mi most megélünk-  akkor már csak nagyszüleiktől, vagy maximum a történelem könyvekből tanulják.

Igen. Történelmet írunk. Ez még az előszó.  Fogalmunk sincs egyenlőre, milyen lesz a folytatás.

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekbecslunk.blog.hu/api/trackback/id/tr7415657526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.