Talán életünkben az egyik legnagyobb fájdalom, ha szeretteink közül valaki távozik az élők sorából. Aztán, ha ez nem lenne elég, rengeteg esetben előfordul, hogy a trauma mellett még szembe kell néznünk, az öröklés során felmerülő anyagi vitákkal, veszekedésekkel.

Mostani írásomban ahhoz próbálok némi segítséget nyújtani, hogy a bánatban lehetőleg a legkevesebb stresszel, idegeskedéssel kelljen találkoznunk, ha nem vagyunk kellően tájékozottak az öröklési témákba

Leginkább azzal foglalkoznék, amikor az örökhagyó végakarattal rendelkezett.

Persze ezt mi – örökösök – vagy tudjuk előre, vagy nem.

Előfordul, hogy csak később, a hagyatéki eljáráson tudatják ezt velünk. A lényeg az, hogy a végrendeletből fog kiderülni, mi is a helyzet öröklés terén.

Minden az enyém

Amennyiben az örökhagyó – több egyenes ági örökös esetében – csak az egyik gyermekét jelöli meg kizárólagosan örökösének, akkor két lehetőség van.

Az egyik, hogy a többi törvényes örökös belenyugszik a végakaratba, tehát nem támadják meg a végrendeletet.

A másik lehetőség – ami jóval gyakoribb – amikor a kirekesztettek, nem egyeznek bele a szülő döntésébe és jogi úton megtámadják a végrendeletet.

Amit azért tudni kell:

Amennyiben az örökhagyó bármely – amúgy törvényileg jogosult – családtagját az örökségből saját akaratából „kifelejti” abban az esetben is megilleti őket (őt) az úgynevezett köteles rész. Annak, hogy még a köteles részből is kizárjanak valakit, már igen komoly feltételei vannak. Ez akkor is fontos lehet, amikor a kizárólagos örökösök vagyunk esetleg a végrendeletben, hiszen a köteles részre még így is igényt tarthatnak a végakaratban nem említett családtagok.

Egyenlő részt kap minden örökös

Ez a lehető „legszerencsésebb” helyzet. Itt az foglaltatik a végrendeletben, hogy mindkét (természetesen több is lehet) gyermek egyenlő részben örököl, tehát, ha mondjuk ketten vannak, akkor 50-50 százalékban. Ilyenkor általában nincsen ellenkezés és vita, a végrendelet megtámadása csak szélsőséges esetben fordul elő, itt erre bővebben nem térek ki.

Semmit sem örököltem

Ahogy már fentebb említettem, előfordul, hogy mondjuk a szülő kifejezetten egy-vagy több gyermekére hagyja vagyonát, ezzel pedig kvázi – bár leíratlanul, de -  kizárja a többi gyermekét az örökségéből. Arról is szó volt, hogy a köteles rész ettől függetlenül jár neki is.

Viszont ha az örökhagyó egyértelműen kizár valakit az örökségből, annak nyomós oka kell, hogy legyen. Törvény szabályozza, hogy milyen helyzetnek kell fennállnia, hogy bármelyik szülője élhessen a kizárás jogával.

Néhány példa a kizárás jogosságára, a teljesség igénye nélkül:

- az örökös az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
- öröklésre érdemtelen
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette
- erkölcstelen életmódot folytat
- a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá
- szabadságvesztésre ítélték és büntetését még nem töltötte le

Csak néhányat soroltam fel a lehetséges okokból, melyek bármelyikének igazolt megléte indokolttá és jogilag elfogadhatóvá teszi az örökségből való kizárást.

Az örökösödési viták kapcsán nagyon ajánlott szakértő ügyvéd segítségét igénybe venni, bármely helyzetben vagyunk is. Lelkiismeretünk és az örökhagyó iránti tiszteletünk megléte mellett, jó, ha tisztában vagyunk jogainkkal és természetesen kötelességeinkkel is, sőt a viták elkerülése végett érdemes és indokolt is értékbecslő segítségét is igénybe venni.

Az elsődleges cél a pereskedés nélküli megegyezés, illetve a jogi út betartásával az örökhagyó végakaratának tiszteletben tartása és elfogadása, ha egy mód van rá.

Ingatlanos témákról nemrégiben megjelent könyveimben részletesebben is olvashat, a mindig aktuális és hasznos információk tükrében.

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz szakértő