Rétköz Vagyonértékelő blog.

Meghibásodás az ALBÉRLETBEN! - KI FIZETI A javítási KÖLTSÉGEKET?

2018. február 04. - Az értékbecslő

Sokan rávágják azonnal – megjegyzem joggal – hogy nyilván a bérleti szerződésben foglalt megállapodás alapján fognak eljárni.

felujitas.png

Igen, jobb esetben ez is benne van a szerződésben. (Persze, ha nem egy fél oldalas papír van a birtokunkban.)

Ilyenkor általában a bérbeadó hív segítséget, jelesül egy szakembert, aki az adott problémát orvosolja.

Van azonban, hogy a mester épp nem ér rá, akit a bérbeadó hív, ám a meghibásodás elhárítása nem tűr halasztást. Mert ilyen is (és még mennyi minden) van.

A bérlő természetesen megteheti, hogy saját maga veszi kezébe az irányítást – különös tekintettel arra, hogy a hiba megszüntetéséig még komoly kár is keletkezhet az ingatlanban – és ő hív szakembert.

Ez rendben van.

De, mi van akkor, ha sajnálatos módon a bérlő által hívott szerelői munkadíj jóval magasabb lesz, mint amit a bérbeadó által meghatározott szakember kért volna?

Nos, akkor bizony bajban lehet a bérlő az elszámolásnál.

Ezért nagyon fontos, hogy egyeztessünk a bérbeadóval ilyen esetben előre, és a javítás költségeiről feltétlenül kérjünk számlát. Ezek hiányában semmi biztosítékunk nem lesz arra vonatkozóan, hogy a költségeket maradéktalanul vissza fogjuk kapni. Itt most olyan helyzetre világítottam rá, melyben nem a bérlő hibájából következett be a meghibásodás.

 Aztán persze van a másik történet, amikor a bérlő hibájából történik probléma. Ilyenkor nincsen vitának helye, mert ennek egyenes következménye, hogy az anyagi felelősség természetesen az övé és neki kell saját költségén orvosolni a helyzetet.

 A harmadik eset pedig az, hogy – mondjuk társasházak esetében – az ingatlan területén kívül keletkezik probléma. Ebben az esetben a lakók által fizetett közös költség fogja fedezni a javítási költségeket. Ez azért van így, mert például egy csőtörés következtében kiderül, hogy régi, elhasználódott csövek okozták a bajt arról nem tehetnek az ott élők, és az ingatlanon kívül eső területen történt baj sem az ő felelősségük. Ilyenkor semmilyen plusz költséggel nem kell számolnia sem a bérbeadónak sem pedig a bérlőnek.

Ezért kiemelten fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy társasház esetében, ha ott van a bérlemény, akkor első körben – a tulajdonos értesítése után – a közös képviselőhöz kell fordulni. Ő minden esetben tisztában van azzal, mi a teendője, és legtöbbször azonnal kihívja a megfelelő szakembert a probléma orvoslására.

Ez a megoldás véleményem szerint sokkal hasznosabb, mintsem az, hogy saját maga próbálja megoldani a bajt, vagy önhatalmúlag hív szerelőt. Felmerülhet ugyanis, hogy nem tudjuk a kapott számlával érvényesíteni követelésünket a tulaj felé, illetve a lakásfenntartóval szintúgy nem.

A lakásbérleti szerződést pedig minden esetben alaposan olvassuk át, hiszen az abban foglaltak tudatában nyilván sokkal jobban ráláthatunk helyzetünkre, illetve tisztában leszünk azzal, hogy a lakásban esetlegesen felmerülő meghibásodások esetén mik a jogaink és kötelességeink.

A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű lenne ezt észben tartani és nem utólag sopánkodni anyagi veszteségeink miatt.

Nemrégiben megjelent könyveimben a bérlők és a bérbeadók oldaláról is megpróbálom szemléltetni – fent említett – jogainkat és kötelezettségeinket, illetve elfogultság nélkül tanácsot adni mindkét félnek, hogy az általam oly sokszor említett „nyertes-nyertes” pozíciós tranzakciók legyenek többségben lakáskiadások során.

 A bérlő és a bérbeadó is ember. Mindenki a saját érdekeit képviseli, és higgyük el, létezik olyan megoldás és olyan szerződés, mely valóban mindenki számára megfelelő

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekbecslunk.blog.hu/api/trackback/id/tr9113633200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

plokmi 2018.02.05. 08:35:47

Egy kis fogalom tisztázás. Mert ez sok helyen tévesen jelenik meg.
Van a TULAJDONOS, az övé az ingatlan. Bérleti szerződés csak akkor érvényes, ha vele kötjük meg. Kivéve, egy egyedi esetet. Lásd alul. *
Van a FŐBÉRLŐ, ő közvetlenül a tulajdonostól bérli az ingatlant.
Van az ALBÉRLŐ, ő az aki a főbérlőtől ( * ha az olyan szerződést kötött a tulajdonossal) bérli az ingatlan egy részét, vagy az egészet.
Tehát a sorrend: TULAJDONOS > FŐBÉRLŐ > ALBÉRLŐ

devilstrueface 2018.02.05. 09:19:56

@plokmi: így.

ha tapasztalatom nem csal, akkor a hazai albérleti kultúra alapján pont, hogy nem beszélhetünk főbérlőkről a gyakorlatban. mármint úgy általában, tehát, amikor valaki azt mondja "albérletbenlakompesten" akkor ő közvetlenül a tulajtól bérel, de nem főbérlő, hanem csak simán bérlő.
azért is, mert az itteni lakásbérleti szerződések majdnem mindig kikötik, hogy a bérlő a a lakást albérletbe nem adhatja, így tehát már eleve nem lehet itt senki sem főbérlő sem albérlő.

Skywatcher 2018.02.05. 19:11:31

Még fiatal bohó koromban, mikor albérletben tengődtem, és próbáltam magamnak bizonygatni, milyen jó is ez, nem húznak le a bankok, stb (később beláttam, hogy jobb ha a sajátomat fizetgetem ki ugyanolyan részletekben, minthogy más zsebét tömöm, amitől nekem 1 fillérrel sem nő az ingatlanvagyonom), akkor pont egy ilyen esetbe estem bele.
Béreltem egy jó kis házat, elég új építésű volt, de tönkrement a gázkazán. Mondtam a tulajnak, hogy gáz van, nincs gáz. Jó, majd megnézi. 2 nap múlva megint szóltam neki, aztán megint. Aztán egyszercsak tényleg megnézte, mikor nem volt épp annyira részeg. Hát panelhibás. Kihívott egy szakit, az is megállapította. Biztos én égettem le! Hogy a pi..ába? Le se mentem a garázsba hetek óta. Csere 30ezer, én fizessem ki, ő ugya nem, akkor ittleszünk hidegben, fütsünk a kis kandallóval (dísznek volt csak berakva). Hát mivel a szerződésben nem volt ilyen kikötve, hát fizettem.
Na, sok ilyen hüjeség miatt összerúgtuk a port egy idő után, költöztünk. Újabb albi, újabb magánház - de már okosan! Persze, hogy nem volt ilyen pont az ingatlanközvetítő által elémrakott szerződésben - nosza, írjuk bele. A Tulaj szívta a fogát, hogy ezt most hogy? hát ha én bármit tönkreteszek, pammpamm. Mondtam, hogy oké, de akkor nincs aláírás, kösziviszlát. Kicsit diskuráltak, és belementek. Mondtam, hogy a szándékos kár úgyis látszik, azt nyilván én fogom fizetni.
No, mit ad isten, eltelik 3 hónap, bejön a tél, pár nap nyögvenyelős fűtögetés után megadja magát a gázkazán (valami ezeréves, 1x1x1 méteres nagy kocka, életemben nem láttam ilyet). Valami 40ezer volt a javítása, mondtam, jobban járna ha újat venne, meg énis, mert fele annyi lenne a gázköltség - de nem, ő okosba megjavíttatta 40ért.
Ráköv. évben a vizbojler ment passzra, ezeréves hajdú (dehát megmondta, hogy ne csavarjuk maxra, csak félig!!! - kösz, tusolj le a gyerek meg az asszony után 50 liter langyosvizzel..) Hát az is vagy 60ezrébe fájt, hiába vette a legolcsóbb Aquaakármit. Aztán volt még csőtörés a kertben, meg minden apróság, bizony, jópár havi bérlet ráment az öreg ház javítgatására, dehát ez ezzel jár.
Ne hagyjátok magatokat, kössétek ki ezt a szerződésben, különben a gatyátok rámegy a MÁS házának javítgatására!