Napjainkban a környezetszennyezés – bár egyre jobban próbálunk odafigyelni – hatalmas méreteket ölt. Nem is kell ennek következményeiről különösebb fejtegetésekbe bocsátkozni, tudjuk, micsoda kárt okozott az emberiség saját magának az elmúlt évszázadok alatt. Egyik ilyen „folyomány” - melyet úgy tűnik, visszafordítani már nem lehet - a fosszilis energiahordozók totális kimerülése. Így nem igen van más választás, mint az alternatív források felé irányítani figyelmünket, ha a túlélésre pályázunk.

Tudjuk tehát, hogy a fosszilis tüzelőanyagok igen korlátozott mennyiségben állnak csak rendelkezésünkre, és jól látható már az ideje is annak, amikor ezek teljes kimerülésére számíthatunk. A megújuló energiaforrások azonban némi reményt kelthetnek bennünk, ennek a súlyos problémának a megoldására. Kiaknázásuk lehetővé tenné az emberiség számára, hogy egy jó eséllyel fenntartható energiagazdaságot tudjon kiépíteni. Más lehetőség jelen állás szerint nem létezik.

A megújuló energiaforrások a környezettudatos gondolkodásmód szem előtt tartását is lehetővé tennék, amellett, hogy lényegesen olcsóbb – ám épp oly hatékony – természetes energiát biztosítsanak fűtés, hűtés és meleg víz- ellátásunk megoldására.

Maga a fogalom egy olyan energiát jelent, mely folyamatosan megújul, mégpedig a természetben meglévő fizikai- és egyéb törvényszerű folyamatoknak köszönhetően, illetve valamely formában újra tud termelődni. A lényeg tehát, hogy folyamatosan rendelkezésünkre áll. Egy ilyen – még alig kiaknázott – lehetőségünk a napenergia hasznosítása.
Az elektromos áramot-, illetve melegítést biztosító napenergiával működő rendszerek viszonylag új technológiának tekinthetők.

A napenergia közvetve, illetve közvetlenül is alkalmazható. Közvetlen elektromos energiát a mechanikai munkavégzés mellett, több más célra is, a közvetlen alkalmazását pedig melegítésre használjuk általában.
A napenergia hasznosítása két módon történhet:

Egyik esetben nem használunk külön berendezést annak felfogására, ezt hívják passzív hasznosításnak.
A másik esetben pedig a napenergia felfogására, és annak elvezetésére berendezéseket is használunk, így annak hasznosítása aktív.

Családi házak segítői
A passzív napenergia hasznosítás egy beruházási költségektől gyakorlatilag teljesen mentes, egyszerű megoldás. Egy ház valójában akkor felel meg passzív energia-felhasználónak, ha az évszakok különböző adottságait használja ki, illetve védekezik a káros következményei ellen is. Egy példa erre egy falusi, verandás tornácos építésű ház, ami védhet a túlzott napfény, de az eső ellen is, ugyanakkor a téli napsütést oly módon engedi be, hogy mellette megóvja az épület szerkezetét.

Tehát a most épülő családi házaknál jó ötlet az épületek ablakait főként a déli részen elhelyezni. Így jóval több napenergia érkezik a házba, tehát a fűtési időszakokban kihasználva azt, egy kicsit spórolhatunk. Ha a déli oldalra kerül, mondjuk egy átlátszó üveges beépített terasz, vagy télikert, az is jelentősen csökkentheti a fűtési költségeket.
A fűtőberendezések méreténél nem lehet figyelembe venni a passzív rendszer hőtermelését, tehát a beruházási költségeknél a megtakarítás nem jelentkezik. Viszont az „üzemelésnél” már költség takarítható meg a fűtési időszakokban, ami azonban időjárás függvénye is! Szakértők szerint a passzív napenergia hasznosítás hatásfoka általában 20-30 százalék között mozog.

A napenergia hatékonyabb kiaknázására biztosítanak lehetőséget az aktív hasznosítók. Ezek a rendszerek nem csak befogadásra, hanem tárolásra, és hasznosításra is alkalmasak. A közvetlen hasznosítást biztosító aktív rendszerek legfontosabb része a napkollektor. Elnyeli a napsugarakat, majd az ott keletkezett hőt átadja. Ezért leginkább meleg víz ellátásra, és fűtés rásegítésre használják (persze családi házakban).

Az elnyelt napenergia akkor segítheti a felmelegedéshez szükséges költségek csökkentését, ha azt, a lakás fűtőkörének hálózatába juttatják, egy úgynevezett hőcserélőn keresztül.

A beruházási költségek azonban viszonylag magasak, azok várható megtérülését természetesen nagymértékben befolyásolja a változó és-vagy gyenge napsütés, különösen télen. (pedig télen lenne rá nagyobb szükség)
A napkollektorok hatásfokát a szakértők, harminc, hetven százalék közöttire becsülik.
További részletekkel folytatjuk….

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/