Pörög, dübörög az albérletbiznisz! Már-már nincs az a pénz, amiért ne tudná kiadni a lakását aki szeretne plusz bevételhez jutni. Ez köszönhető a rengeteg külföldi munkavállalónak, az újonnan épülő – szintén nem magyar érdekeltségű – gyáraknak, melyek nagyrészt multinacionális cégek tulajdonai.

A vállalatok ugyanis munkavállalóik részére lakhatást biztosítani kénytelenek, ezért aztán az albérletek nagyon keresettek. Egy kétszobás lakásban nem ritka, hogy hat embert is elhelyeznek, így számukra a bérleti díj egyáltalán nem okoz problémát – anyagi tekintetben.Nyilván – jogi és szakértői hátterükből is adódóan – a multiknak nem nehéz a fogalmak tisztázása, jelesül, hogy mi minősül albérletnek, és például mi bérleménynek, a „mezei lakástulajdonosok” illetve a leendő „mezei bérlők” számára viszont úgy tűnik, nagyon is!

Nem árt tehát résen lenni a fogalmakat illetően, még mielőtt szerződést írnánk alá!

Itt van például a bérlemény és az albérlet közötti – nem csak fogalombeli – különbség.

A bérlemény (lakásbérlet) azt jelenti, hogy ebben az esetben mindig az ingatlan tulajdonosa a közvetlen bérbeadó, tehát a lakás kiadása első kézből, tőle közvetlenül jön létre. Itt tehát nincsen úgynevezett közvetett (harmadik) személy.

Nem úgy, mint az albérletnél. Albérletről ugyanis akkor van szó szerint szó, ha az ingatlant, (néha csak annak egy részét, pl. egy ház felső szintjét, vagy csak egy szobát) egy harmadik személytől béreljük, tehát nem a tulajdonostól. Olyan valakitől, aki az ingatlant szintén csak bérli, tehát ő az ingatlan tulajdonosával szerződött a lakás (vagy ház) bérbeadásáról. Ilyenkor ő a főbérlő, mi pedig az albérlők leszünk.

Ezért fontos például az, ha bérleti szerződést kötünk, és mi vagyunk a tulajdonosok, hogy valamilyen formában egyértelműsítsük azokat a fogalmakat, amiről itt szó van.

Például, ha nem szeretnénk, hogy félreértés legyen, amikor egy bérlővel szerződünk saját lakásunk kiadásakor leírhatjuk a következőt:

„A bérlőn és a jelen pontban felsoroltakon kívül más személy csak a bérbeadó előzetes írásos hozzájárulása esetén használhatja életvitelszerűen az ingatlant. Amennyiben a bérbeadó a bérlő írásbeli megkeresésének közlésétől számított 30 naptári napon belül nem nyilatkozik a hozzájárulás kérdésében, úgy a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. A bérlő minden olyan kárért, amelyet az általa befogadott személy okozott, a károkozóval egyetemlegesen felel. A bérlő az ingatlant nem adhatja albérletbe.”

Ami  elengedhetetlen!

Az ügyvéd által megírt, minden lényeges dologra kitérő, szakszerű lakásbérleti szerződés a legfontosabb, ami nélkül én egy tappottat sem mennék. (Fenti sorokat egy szakszerű, teljes biztonságot nyújtó lakásbérleti szerződésből ollóztam.)

Aztán minden esetben átvételi elismervényt (vagy számlaképesség esetén számlát) kell adjunk a lakbér és a rezsiköltség kifizetéséről, valamint nyilvántartást is kell vezessünk a bérbeadásról. Tehát a szerződés, a nyugta és a nyilvántartás feltétlenül szükséges abban az esetben, ha az adóhatóság felé teljesen biztonságban érezzük magunkat. Természetesen a bérleti díj adóköteles, mégpedig annak 15 százalékáig. (Adott esetben nem a teljes bérleti díj tizenöt százaléka, hanem a bérleti díj, tíz százalékkal csökkentett összegének ezen százaléka.)

Többféle elszámolási lehetőség van, attól is függően, hogy a rezsi egy megállapított összeg, vagy tényleges, valós adatok alapján fizet a bérlő, illetve a számlák átíratása esetén is.

Erről bővebb tájékoztatást lehet találni a világhálón is, de írni fogok róla a következő cikkemben is. Továbbá, ajánlom mindenkinek a széles körű kutakodást, illetve ha kell, szakértő bevonását a kiadásba!

Nemrégiben megjelent könyveimben is rengeteg információval szolgálok ebben a témában is!

Mészáros Ferenc
ingatlan és eszköz 
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/