Mindent vagy semmit?
Egyik legnagyobb trauma életünk során, amikor elveszítjük szüleinket. Nem elég a fájdalom, sokszor még anyagi vitákkal, konfliktusokkal is szembe kell néznünk. Abban szeretnénk egy picit segíteni, hogy bánatunkban a lehető legkevesebb idegeskedéssel kelljen szembenéznünk – esetleges – tájékozatlanságunk miatt. Azzal foglalkozunk most elsősorban, ha az örökhagyónak írásba foglalt végakarata volt.
Végrendelet
Az egyik esetben tudjuk, hogy létezik végrendelet, a másik eset pedig az, hogy később, a hagyatéki tárgyaláson adják ezt tudomásunkra. Valójában mindegy melyik helyzet áll fenn, a lényeg a következő:
Három eset lehet – és itt kizárólag olyat elemzünk, ahol az örökösök száma minimum kettő. (leggyakrabban két gyermek)
1. egyenlő rész – vita nélkül
Ez a lehető „legszerencsésebb” helyzet. Itt az foglaltatik a végrendeletben, hogy mindkét (természetesen több is lehet) gyermek egyenlő részben örököl, tehát 50-50 százalékban. Ilyenkor általában nincsen ellenkezés és vita, a végrendelet megtámadása csak szélsőséges esetben fordul elő, itt erre bővebben nem térünk ki.
2. egyik oldal – mindent én örököltem
Ha az örökhagyó egyik gyermekét jelöli meg kizárólagos örökösének, két eset jön számításba. Az egyik, hogy belenyugszanak a végrendeletbe, nem támadják azt meg. A másik – jóval gyakoribb – lehetőség, hogy a „kirekesztett” gyermek vagy gyermekek nem egyeznek bele a szülő végakaratába, és jogi úton megtámadják a azt. Ha az örökhagyó – az amúgy öröklésre jogosult – bármely családtagját az örökségéből kizárja, úgynevezett „köteles rész” őket akkor is megilleti. A köteles részből való kizárásnak már komoly feltételei vannak. Ezért, ha, mi vagyunk a kizárólagos örökösök a végrendeletben, akkor sem árt tisztában lenni azzal, mit mond ilyenkor a törvény.
3. másik oldal - semmit sem hagytak rám
A szülő kizárhatja bármely gyermekét az örökségből, de a köteles résztől való eltiltás csak kellőképp indokolt esetben lehetséges. Van törvény arra vonatkozóan, milyen helyzetet kell pl. egy gyermeknek teremtenie, milyen lelki – anyagi sérelmeket kell okoznia vagy milyen kötelezettségeit kell elmulasztania ahhoz, hogy bármelyik szülője ezt megtehesse.
Néhány példa erre:
- az örökös az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
- öröklésre érdemtelen
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette
- erkölcstelen életmódot folytat
- a tőle várható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá
- szabadságvesztésre ítélték és büntetését még nem töltötte le
Számos pont részletezi tehát a köteles résztől való eltiltás lehetőségét, itt csak néhányat soroltunk fel ezek közül. Ilyen esetben – de egyéb örökösödési vita kapcsán is – nagyon indokolt ügyvéd segítségét igénybe venni, akármelyik oldalon állunk. Lelkiismeretünk és szüleink tisztelete azonban sok kérdést pereskedés nélkül is megoldhat. Ez lenne az elsődleges cél, de a törvény adta lehetőségeket mindenképp szem előtt kell tartani.
Az esetleges viták elkerülése érdekében, reális érték alapon történő megegyezéshez érdemes lehet értékbecslést készíttetni.
Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
www.ertekbecslunk.hu
www.retkozvagyonertekelo.hu
