Rétköz Vagyonértékelő blog.

Ki örököl, ha nincs örökös? Ki lehet örökös? Mi lesz értékeinkkel?

2017. március 08. - Az értékbecslő

A világ változatos, mi különbözőek vagyunk, ez így van rendjén. Az emberek egy része családos, a másik részének nincsenek gyermekei. Általános esetben azonban – életünk végére – már mindnyájunknak vannak bizonyos értékei, ingó-és ingatlan vagyona egyaránt.

Mi történik akkor, ha halálunkkor nincs kire hagyni ingatlanunkat, illetve nem  rendelkezünk annak sorsáról még életünkben (végrendelet)?

40810948_l.jpg

A törvény jogán

Ha nem élünk végintézkedési jogunkkal, tehát nem írunk végrendeletet, abban az esetben érvényesülnek automatikusan a törvényes öröklés szabályai, tehát törvényes örököseinkre maradnak (ha vannak) életünkben felhalmozott értékeink.

Törvényes örökös

Törvényes örököseink az egyenes ági rokonaink, oldalági rokonaink, a nagyszülői leszármazottakig bezárólag. Fontos tudni, hogy a törvény nem zárja ki azokat a leszármazottakat sem az öröklésből, akik esetleg házasságon kívül született gyermekek. Abban az esetben, ha valakinek örökbefogadott gyermeke van, akkor jogilag rögzített rokoni kapcsolatnak kell lennie.

A törvényes öröklési sorrend is fontos, mert abban vitának semmilyen esetben nincsen helye, a sorrend nem változtatható, a törvényben elöl álló örökös mindig előnyt élvez a mögötte állóval szemben. Első örökös mindig a gyermek, gyermekek. Ők minden esetben – végrendelkezés nélkül természetesen – egyenlő arányban örökölnek. A másik öröklés a házastárs törvényes öröklése, melynek jogát a házasság teremti. Fontos viszont, hogy az özvegy automatikusan kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálakor nem állt fent köztük bizonyított életközösség, és a visszaállításra sem mód, sem jel nem utalt. E mellett pedig az özvegy csak is abban az esetben lehet egyedüli örökös, ha az örökhagyónak sem szülei, sem egyenes ági leszármazottjai nincsenek.

Ez az általános eset tehát, mely természetesen számos egyéb lehetőséget felvonultathat, tovább menve az oldalági leszármazottakig, a különféle egyedi helyzeteknél felmerülő jogi szabályok figyelembe vételével.

Mi a helyzet, ha nincs törvényes örökös?

Abban az esetben, ha más örökös nincsen, - és végrendeletben meghatározott örökös sincs - akkor a teljes hagyaték az államot illeti a magyar törvények értelmében. Tehát az állam válik a törvényes örökössé, de egyben szükséges örökössé is. Ebben viszont van egy szép kis csavar. Míg a törvényes örökösök a hagyaték megöröklésekor az örökhagyó esetleges tartozásait is „megöröklik”, a hagyatékon felül eső részt is (!) az állam – mint örökös nem felelős ezért. Tehát a hagyatékot vissza nem utasíthatja – hiszen törvényes örökös – viszont az örökhagyó fennálló tartozásaiért kizárólag a hagyaték értékéig felelős.

Az örökséget természetesen vissza is lehet utasítani.

Amennyiben valaki – örökös – úgy gondolja, hogy nem él öröklési jogával, akkor a hagyatékot vissza is utasíthatja. A visszautasításkor tudni kell, hogy nincs helye semmilyen válogatásnak, tehát – ezt kérem-ezt nem kérem – alapon, hanem csak a hagyaték teljes egészének – ingó és ingatlan vagyonnak – a visszautasítására van lehetőség.

Ha az összes örökös – és csakis ebben az esetben – visszautasítja az örökséget, akkor a törvények alapján az örökség teljes egészében a Magyar Államot fogja megilletni.

Amennyiben például egy örökös kivételével mindenki lemond öröklési jogáról, akkor a megmaradt örökös lesz tulajdonostárs az állammal.

Természetesen rengeteg eset van, melyről különféle törvényben meghatározott módon döntenek, felsorolni ezeket majdnem képtelenség lenne.

Az viszont tény, hogy évente – végrendelet és törvényes örökös hiányában – több milliárdot „hagyunk” az államra. Az ingatlanon fennálló esetleges tartozásokat viszont senki sem téríti meg, amennyiben azok meghaladják a hagyaték értékét.

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekbecslunk.blog.hu/api/trackback/id/tr7712322019

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pp24 2017.03.09. 08:47:31

Jó a cikk, de van benne nem kevés tévedés (néhol súlyosabb is).

1. Az új Ptk. az öröklést a dédszülői parentélával zárja le, azaz még a dédszülőtől leszármazó oldalági rokon is örökölhet (gyakorlatban mondjuk kicsi rá az esély).
2. Házastárs öröklésénél figyelembe kell azt is venni (ha nincs leszármazó), hogy van-e ági vagyon (pl. amit a szülőktől örökölt az örökhagyó). Ebben az esetben az ági vagyont ha pl. van testvére, azt ő örökli, a szerzeményi vagyont a házastárs. Ha nincs leszármazó, szülő és más ági örökös, akkor örököl mindent a házastárs.
3. Az viszont súlyos tévedés, hogy az örökös a hagyaték értékén felül is felel a tartozásokért:
"Ptk. 7:96. § [Felelősség a hagyatéki tartozásokért]
(1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel."
a) Cum viribus felelősség: a hagyaték tárgyaival felel; b) Pro viribus felelősség: ha a követelés érvényesítésekor nincs meg az adott vagyontárgy, akkor is CSAK AZ ÖRÖKSÉG EREJÉIG!
És igen, az állam ugyanúgy, a hagyaték erejéig felel.
3. Visszautasítás esetén: csak akkor örököl az állam, ha MINDEN ÖRÖKÖS visszautasítja. Ha egyvalaki nem él ezzel a jogával, a többiek részét is ő örökli, mivel a többieket úgy kell tekinteni, hogy kiestek az öröklésből, azaz "mintha nem is léteznének".
Visszautasítani valóban csak az egész hagyatékot lehet, de ez alól is vannak kivételek:
a) Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel. Ehhez kapcsolódó hasznos tipp: mezőgazdasági hasznosítású ingatlant (így pl. szántó, legelő, erdő, kert, gyümölcsös, szőlő stb.) közvetlenül az államnak lehet ajándékozni és az állam által elfogadottnak kell tekinteni. Ezzel a joggal célszerű élni, ha mondjuk valaki osztatlan közösből, kb. 50 tulajdonos mellett örökölne 2/200 részt 3.500.-Ft értékben. De ez sajnos belterületi beépítetlen területnél nem működik, azt külön nem lehet visszautasítani, pedig ott is gondot jelenthet a sok tulajdonostárs ill. az alacsony érték.
Remélem segíthettem...

villamos alóli kacaj nem mindig őszinte 2017.03.09. 09:03:42

Aztán visszajövök ám és megnézem úgy lett-e??!!

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.03.09. 10:39:10

@Pp24:

"Visszautasítás esetén: csak akkor örököl az állam, ha MINDEN ÖRÖKÖS visszautasítja."

Így igaz. Tavalyelőtt anyám örökölt, s még az én gyerekeimnek is vissza kellett utasítaniuk az örökséget, hogy az állam lehessen az örökös.

Broad 2017.03.09. 10:40:24

@Pp24: Fogtam a fejem a cikk olvasása közben a tévedések miatt, de szerencsére másnak is feltűntek a nem is kis hibák. Remélem a blog írója munkája során nem csinál ekkora hibákat.

Broad 2017.03.09. 11:10:42

Még egy kis kiegészítés, ha az örökösök között - akár törvényes, vagy lemondás útján örökös - fiatalkorú van, akkor a gyámhivatal engedélye is kell az örökség visszautasításához.

Csipyke 2017.03.09. 13:57:49

Na akkor most tisztazzuk: anyosom hozzament egy fickohoz, akinek egyetlen rokona van, a fokot nem tudom. Anyosomnak pedig egyetlen fia, egy anyja, egy testvere es ket unokaja. Ki orokol, ha barmelyikuk meghal?

Bobby Newmark 2017.03.09. 14:56:37

Csak halkan jegyzem meg, hogy ez törvényi keretet ad arra, hogy visszavegyük pl Orbán vagyonát. Más kérdés, hogy őt is, meg az egész családját ki kell hozzá végezni, de gondolom az nem zavar senkit.

Pp24 2017.03.09. 16:30:59

@Csipyke: megpróbálom röviden összefoglalni az opciókat.

1. Anyóssal kezdek: ha van leszármazó, akkor ő örököl (jelen esetben egyetlen gyermeke). Mivel itt van házastárs is (a továbbiakban: ficko :) ), úgy alakul, hogy a közösen lakott lakóházat/lakást örökli a gyermek a házastárs (akarom mondani ficko) holtig tartó haszonélvezeti jogával terhelten. Minden egyéb vagyont, legyen az ingó vagy ingatlan - a korábbi özvegyi jog helyett - fele-fele arányban örökli a gyermek és a házastárs. (Ez az új Ptk. újdonsága, mely szerint az egyéb vagyonból egy gyermekrész illeti meg).
2. Ha fickó halálozik el előbb:
a) verzió: ha van leszármazója akkor lásd fent
b) verzió: ha nincs leszármazó, de van mondjuk testvér: a szerzeményi vagyont a házastárs örököli, az ági vagyont (amit felmenőtől örökölt ill. ajándékba kapott) pedig az ági örökös a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogával.
c) verzió: ha nincs leszármazó, de a szülő még él, akkor a közösen lakott lakást a házastárs, minden egyebet fele-fele arányban a házastárs és a szülő/szülők.
d) verzió: ha nincs ági örökös, az egyéb vagyonnal esik egy tekintet alá az ági vagyon is, így mindent a házastárs örököl.

A haszonélvezeti jog megváltására most nem térnék ki...

Pp24 2017.03.09. 16:31:21

Annyit még hozzátennék, hogy mindez a törvényes öröklés. Egy érvényes végrendelet vagy öröklési szerződés természetesen borít mindent.
Üdv.

Sárközy György 2018.10.07. 09:47:19

Abban az esetben ha egy ingatlannak külföldi tulajdonosa van viszont elhalálozott és nincs örököse és a magyar állam sem tud róla semmit hogy tudnám megvenni az ingatlant?