A világ változatos, mi különbözőek vagyunk, ez így van rendjén. Az emberek egy része családos, a másik részének nincsenek gyermekei. Általános esetben azonban – életünk végére – már mindnyájunknak vannak bizonyos értékei, ingó-és ingatlan vagyona egyaránt.
Mi történik akkor, ha halálunkkor nincs kire hagyni ingatlanunkat, illetve nem rendelkezünk annak sorsáról még életünkben (végrendelet)?
A törvény jogán
Ha nem élünk végintézkedési jogunkkal, tehát nem írunk végrendeletet, abban az esetben érvényesülnek automatikusan a törvényes öröklés szabályai, tehát törvényes örököseinkre maradnak (ha vannak) életünkben felhalmozott értékeink.
Törvényes örökös
Törvényes örököseink az egyenes ági rokonaink, oldalági rokonaink, a nagyszülői leszármazottakig bezárólag. Fontos tudni, hogy a törvény nem zárja ki azokat a leszármazottakat sem az öröklésből, akik esetleg házasságon kívül született gyermekek. Abban az esetben, ha valakinek örökbefogadott gyermeke van, akkor jogilag rögzített rokoni kapcsolatnak kell lennie.
A törvényes öröklési sorrend is fontos, mert abban vitának semmilyen esetben nincsen helye, a sorrend nem változtatható, a törvényben elöl álló örökös mindig előnyt élvez a mögötte állóval szemben. Első örökös mindig a gyermek, gyermekek. Ők minden esetben – végrendelkezés nélkül természetesen – egyenlő arányban örökölnek. A másik öröklés a házastárs törvényes öröklése, melynek jogát a házasság teremti. Fontos viszont, hogy az özvegy automatikusan kiesik az öröklésből, ha az örökhagyó halálakor nem állt fent köztük bizonyított életközösség, és a visszaállításra sem mód, sem jel nem utalt. E mellett pedig az özvegy csak is abban az esetben lehet egyedüli örökös, ha az örökhagyónak sem szülei, sem egyenes ági leszármazottjai nincsenek.
Ez az általános eset tehát, mely természetesen számos egyéb lehetőséget felvonultathat, tovább menve az oldalági leszármazottakig, a különféle egyedi helyzeteknél felmerülő jogi szabályok figyelembe vételével.
Mi a helyzet, ha nincs törvényes örökös?
Abban az esetben, ha más örökös nincsen, - és végrendeletben meghatározott örökös sincs - akkor a teljes hagyaték az államot illeti a magyar törvények értelmében. Tehát az állam válik a törvényes örökössé, de egyben szükséges örökössé is. Ebben viszont van egy szép kis csavar. Míg a törvényes örökösök a hagyaték megöröklésekor az örökhagyó esetleges tartozásait is „megöröklik”, a hagyatékon felül eső részt is (!) az állam – mint örökös nem felelős ezért. Tehát a hagyatékot vissza nem utasíthatja – hiszen törvényes örökös – viszont az örökhagyó fennálló tartozásaiért kizárólag a hagyaték értékéig felelős.
Az örökséget természetesen vissza is lehet utasítani.
Amennyiben valaki – örökös – úgy gondolja, hogy nem él öröklési jogával, akkor a hagyatékot vissza is utasíthatja. A visszautasításkor tudni kell, hogy nincs helye semmilyen válogatásnak, tehát – ezt kérem-ezt nem kérem – alapon, hanem csak a hagyaték teljes egészének – ingó és ingatlan vagyonnak – a visszautasítására van lehetőség.
Ha az összes örökös – és csakis ebben az esetben – visszautasítja az örökséget, akkor a törvények alapján az örökség teljes egészében a Magyar Államot fogja megilletni.
Amennyiben például egy örökös kivételével mindenki lemond öröklési jogáról, akkor a megmaradt örökös lesz tulajdonostárs az állammal.
Természetesen rengeteg eset van, melyről különféle törvényben meghatározott módon döntenek, felsorolni ezeket majdnem képtelenség lenne.
Az viszont tény, hogy évente – végrendelet és törvényes örökös hiányában – több milliárdot „hagyunk” az államra. Az ingatlanon fennálló esetleges tartozásokat viszont senki sem téríti meg, amennyiben azok meghaladják a hagyaték értékét.
Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/