Rétköz Vagyonértékelő blog.

Hazát, házat cserél a magyar

2016. november 07. - Az értékbecslő

Nem új keletű kérdés, nem is ritkaság. A magyar ember manapság elég nagy számban vándorol a környező, vagy épp nem környező országok egyikébe, a jobb élet reményében. Aztán, hogy az élet valóban jobb lesz-e ott, az akkor derül ki valójában, ha már „berendezkedett” és reális képet kap az ottani valóságról. Ez vonatkozik az anyagi biztonságra és a lakhatási körülményekre egyaránt. A várakozás nagy, a valóság pedig változó.57670873_l.jpg

 

Két lehetőség van, vagy talán három is. Az egyik, hogy nem tetszik, ami ott várja a kivándorlót. Ilyenkor hazajön, és vagy felépít mindent újra, vagy az itthon félbehagyott életét folytatja.

A másik eset, hogy a habos torta még nem kötött meg eléggé. Kvázi, nem telik el elegendő idő, hogy valóban el tudja dönteni az illető, jobb lesz kint, vagy ugyanolyan, „ne adj Isten” rosszabb. Ekkor persze vacillál az ember, nem hoz elhamarkodott döntéseket, és kivárja a biztos történéseket, türelemmel próbálja átélni az átmeneti időszakot, amikor még semmi sem biztos.

A harmadik eshetőség, - meg kell, mondjam, hogy manapság egyre nagyobb számban ez a lehetőség valósul meg - hogy minden „klappol”, tetszik az új környezet, a munkahely is kiváló és megélni is jóval könnyebb, mint idehaza.

A honvágynál is erősebb a jobb anyagi helyzet, a jobb munkakörülmények, és persze a megbecsülés is, amit az ottani munkavállalókkal szemben tanúsítanak. Noha nehezebb elhelyezkedni vendégmunkásként és általában ott is munkaerő kölcsönzők alkalmazzák a külföldi dolgozókat, ám a fizetésük alig kevesebb csak az anyacég munkavállalóinak bérénél.

Akik tehát ebben a cipőben járnak, azok stílusosan szólva, megvetették lábukat külhonban. Ők feltehetően már nem is kívánkoznak visszajönni Magyarországra, legalább is az ötéves tervben nem szerepel, mint lehetőség.

Nos, ők azok, akik szépen lassan kezdik felszámolni itthon mindenüket, beleértve természetesen ingatlanjaikat is. Ezek az ingatlanok az esetek oroszlán részében évekig albérletként funkcionálnak, amikor még a tulaj nem dönti el végérvényesen, hol szeretne élni. Amikor aztán lehorgonyoz valamelyik másik országban, akkor dönt úgy, hogy értékesíti a házat, vagy lakást. Az ilyen megoldások alól nyilván kivételek azok, akiknek hozzátartozójuk Magyarországon él, és nem is kíván kiköltözni. Ilyenkor általában az ingatlanok továbbra is albérletként működnek, mert nem okoz gondot a velük kapcsolatos ügyes-bajos dolgok intézése az itt élő rokonoknak. Nem utolsó sorban pénz is van belőle hosszú távon. Biztonsági tartaléknak sem rossz, ha bármilyen hirtelen élethelyzet adódna akár a tulajdonosnál, akár a közeli, itt élő hozzátartozók életében.

 

Ezek a legkézenfekvőbb megoldások, de nagy általánosságban inkább az a jellemző, hogy az itthoni lakásokat, házakat rövid időn belül eladják a kivándorolt, volt honfitársaink.

 

Miért maradnak kint ennyire sokan?

 

Egy angliai példával szemléltetve, ott egy ház bérlése sem számottevően drágább egy „flat”-nál, vagyis egy lakásnál. Kis kert is tartozik hozzájuk, néhol garázzsal. A lakás a legelső feltétel. Akkor lehet csak munkája valakinek, ha bejelentett otthona van, viszont bérelni csak úgy tud, ha munkája van, hiszen azt finanszírozni is kell. Eléggé ördöginek látszik, mégis ezt kell először megoldani.

A bérleti díj egy átlag havi magyar fizetés, lakásmérettől függően persze, átlagos méretet számolva. A havi fenntartási költség szintén elég magas összeg – de csak itthoni viszonylatban. A bérleti díjakat – különösen, ha munkaerő-kölcsönzős cég alkalmazottjai a bérlők – nem ritka, hogy fél évre előre elkérik, arra az esetre, ha a bérlő netán állás nélkül maradna. (Nem tudhatják ugyanis, hogy a kölcsönző cégnél meddig lesz alkalmazásban az ott élő magyar.) Mégis vastagon megéri, mert egy ház bérlését hárman-négyen, összeköltözve finanszírozzák általában. Így aztán fejenként a havi kiadás már elhanyagolható, bőven marad pénz spórolni, gyűjtögetni, előbbre jutni.

 

Utószó:

Munkát találni – például az Egyesült Királyságban – nem annyira nehéz. Ha még ismeretség is van odakint, akkor egészen hamar dolgozhat is, aki akar. Általában szalag melletti, műszakos állást a legkönnyebb találni, persze a végzettség is sokat számíthat. Vállalkozni is lehet, az önkormányzatok sok esetben még támogatják is a vállalkozó szellemű embereket, persze ehhez több éves ott élés szükséges.

A megélhetés nagyjából egyező a hazai viszonyokkal, már ami a bolti árakat illeti, viszont a fizetések a többszörösei az itthoni átlagnak.

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekbecslunk.blog.hu/api/trackback/id/tr5011938911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.