Sokan rávágják azonnal – megjegyzem joggal – hogy nyilván a bérleti szerződésben foglalt megállapodás alapján fognak eljárni.
Igen, jobb esetben ez is benne van a szerződésben. (Persze, ha nem egy fél oldalas papír van a birtokunkban.)
Ilyenkor általában a bérbeadó hív segítséget, jelesül egy szakembert, aki az adott problémát orvosolja.
Van azonban, hogy a mester épp nem ér rá, akit a bérbeadó hív, ám a meghibásodás elhárítása nem tűr halasztást. Mert ilyen is (és még mennyi minden) van.
A bérlő természetesen megteheti, hogy saját maga veszi kezébe az irányítást – különös tekintettel arra, hogy a hiba megszüntetéséig még komoly kár is keletkezhet az ingatlanban – és ő hív szakembert.
Ez rendben van.
De, mi van akkor, ha sajnálatos módon a bérlő által hívott szerelői munkadíj jóval magasabb lesz, mint amit a bérbeadó által meghatározott szakember kért volna?
Nos, akkor bizony bajban lehet a bérlő az elszámolásnál.
Ezért nagyon fontos, hogy egyeztessünk a bérbeadóval ilyen esetben előre, és a javítás költségeiről feltétlenül kérjünk számlát. Ezek hiányában semmi biztosítékunk nem lesz arra vonatkozóan, hogy a költségeket maradéktalanul vissza fogjuk kapni. Itt most olyan helyzetre világítottam rá, melyben nem a bérlő hibájából következett be a meghibásodás.
Aztán persze van a másik történet, amikor a bérlő hibájából történik probléma. Ilyenkor nincsen vitának helye, mert ennek egyenes következménye, hogy az anyagi felelősség természetesen az övé és neki kell saját költségén orvosolni a helyzetet.
A harmadik eset pedig az, hogy – mondjuk társasházak esetében – az ingatlan területén kívül keletkezik probléma. Ebben az esetben a lakók által fizetett közös költség fogja fedezni a javítási költségeket. Ez azért van így, mert például egy csőtörés következtében kiderül, hogy régi, elhasználódott csövek okozták a bajt arról nem tehetnek az ott élők, és az ingatlanon kívül eső területen történt baj sem az ő felelősségük. Ilyenkor semmilyen plusz költséggel nem kell számolnia sem a bérbeadónak sem pedig a bérlőnek.
Ezért kiemelten fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy társasház esetében, ha ott van a bérlemény, akkor első körben – a tulajdonos értesítése után – a közös képviselőhöz kell fordulni. Ő minden esetben tisztában van azzal, mi a teendője, és legtöbbször azonnal kihívja a megfelelő szakembert a probléma orvoslására.
Ez a megoldás véleményem szerint sokkal hasznosabb, mintsem az, hogy saját maga próbálja megoldani a bajt, vagy önhatalmúlag hív szerelőt. Felmerülhet ugyanis, hogy nem tudjuk a kapott számlával érvényesíteni követelésünket a tulaj felé, illetve a lakásfenntartóval szintúgy nem.
A lakásbérleti szerződést pedig minden esetben alaposan olvassuk át, hiszen az abban foglaltak tudatában nyilván sokkal jobban ráláthatunk helyzetünkre, illetve tisztában leszünk azzal, hogy a lakásban esetlegesen felmerülő meghibásodások esetén mik a jogaink és kötelességeink.
A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű lenne ezt észben tartani és nem utólag sopánkodni anyagi veszteségeink miatt.
Nemrégiben megjelent könyveimben a bérlők és a bérbeadók oldaláról is megpróbálom szemléltetni – fent említett – jogainkat és kötelezettségeinket, illetve elfogultság nélkül tanácsot adni mindkét félnek, hogy az általam oly sokszor említett „nyertes-nyertes” pozíciós tranzakciók legyenek többségben lakáskiadások során.
A bérlő és a bérbeadó is ember. Mindenki a saját érdekeit képviseli, és higgyük el, létezik olyan megoldás és olyan szerződés, mely valóban mindenki számára megfelelő
Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/