Rétköz Vagyonértékelő blog.

Ahol lakom, nem az otthonom!

2017. május 05. - Az értékbecslő

Előző írásomban a bérbeadók szemszögéből vizsgálgattam az albérlet kérdést, most szeretnék átmenni egy picit a túloldalra, hogy az ott álló bérlők szemüvegén keresztül vizsgálódjak. Szerintem így tisztességes.

A bérlő is ember – avagy nézzük meg a másik oldalt is!

Az otthon, mint szó manapság már nem ugyan azt jelenti, mint évtizedekkel ezelőtt, legalább is jó néhány ember számára, és legalább is Magyarországon. Az otthon fogalma mára vesztett melegéből, mármint ami a meghitt és valóban nyugalmas, biztonságot nyújtó kuckót jelentette anno.

ertekbecslunk_18.jpg

A magyar lakosság igen nagy százaléka él valamilyen bérleményben - és persze nem az állami lakásokra gondolok - egy másik ember tulajdonában lévő ingatlanban, tehát albérletben. Eltérő okokból. Van, ki nem szeretne saját lakást egyenlőre, mert nem tudja, hol kíván lehorgonyozni. Olyan is akad bőven, aki kényszerből „dönt”, hogy bérel, mert nem szeretne ingázni munkahelye és lakóhelye között, kényelmesebb megoldásnak találja a bérlést. És olyan ember is van szép számmal, akinek egész egyszerűen nincs más lehetősége, mint bérelni egy ingatlant, mert nincs anyagi fedezete – még kölcsönnel sem – egy saját ingatlan megvásárlására.

Amit a bérlőnek kell átgondolnia – saját kényelmében és biztonságában

Hazánkban az az általános, hogy a bérleti szerződéseket legalább egy évre, vagy annál hosszabb időtartamra kötik meg. Mert ugye, az természetes, hogy csak bérleti szerződéssel bérlünk? Óva intenék bárkit is, hogy ennek hiányában költözködjön! Még haverhoz sem – vagy inkább pláne!

A bérleti szerződésnél tehát általában egy éves időtartamot veszünk alapul,mely a kiválasztáskor óriási jelentőséggel bír. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen érzés lesz egy éven át „hazamenni” a munkából és/vagy álomra, nyugalomra hajtani fejünket a megfáradt hétköznapokban. Azt várjuk, hogy végre hazaérjünk, vagy alig bírjuk ki az egy évet, hogy végre elhúzhassunk „melegebb éghajlatra”. Előbbi, vagy utóbbi? Ez itt a kérdés!

Éppen ezért ami a legfontosabb, hogy gondoljuk át igényeinket és mérlegeljünk! Az albérletpiac elképesztő gyorsasággal pörög, egyáltalán nem szezonális, sőt azt sem mondhatjuk, hogy bármilyen kis mértékben is „csappanni” látszana. Így aztán nem árt szem előtt tartani, hogy a döntés halogatása szinte egyenes következménye annak, hogy amikor rászánjuk magunkat a bérlésre, már nem lesz meg a kiszemelt bérlemény. Pillanatok alatt elkelnek a lakások, házak, sokszor még a hirdetés feladása előtt kiadja a tulaj, szájhagyomány útján.

El kell tehát dönteni – méghozzá gyorsan – okosan átgondolva, hogy milyen áron, milyen felszereltséggel bíró, mekkora lakást és milyen környéken szeretnénk kibérelni. Ekkor „kilistázzuk” – ha neten böngészünk – az adott lakást a kívánt paraméterekkel és végigjárjuk azokat! Ha megvannak a konkrét igények, akkor nem kell sokat gyalogolni, hiszen a választás ilyenkor már célirányos, és rengeteg felesleges körtől kímélhetjük meg magunkat.

 A bérleti díj nem a teljes ár!

Sokszor tapasztalom, hogy a bérleti díjra fókuszálva az emberek nem veszik figyelembe, hogy rezsi költséggel is számolniuk kell. Persze tudják, ám nem vetik össze a bérleti díj összegével. Pedig a kettőt igen is, egyben kell számolni, mert külön kalkulálva azok nagyon is megtévesztőek lehetnek! Elő a számológépet és tessék kérem, kalkulálni, pontos összeget papírra vetni! Ne az legyen a mérvadó, hogy „Pistabácsiék” nálunk drágábban bérelnek hasonló lakást, mert nem tudjuk, ők mennyit adnak ki sárga csekkekre!

Rendelkezzünk a foglaló összegével – már az első személyes látogatáskor!

Mivel a jó ajánlatok gyorsan elfogynak, ezért nem árt felkészülni és a döntés meghozatalára számítani, rögtön az első személyes találkozás alkalmával. Ha tetszik a lakás és az ár is megfelelő, a feltételek is szimpatikusak, akkor azt javaslom, ne habozzunk, ne fontolgassunk, hanem foglalózzuk le az ingatlant. Ez alatt a kaució kifizetését – persze papírra vetve – értem. Elengedhetetlen, hogy a foglalóra szánt pénz legyen a birtokunkban, esélyt sem adva arra, hogy holnapra a lakás már nem számunkra lesz kiadó!

Amit mindenképp kérdezzünk meg, hogy a bérlő csak kiadja, vagy netán eladásra is meghirdeti-e a lakást, házat! Nem igazán kellemes a bérlőnek, amikor bentlakásakor napi több kaputelefont is fel kell vennie azért, hogy bérleményét a potenciális vásárlóknak „mutogassa”. Nem épp kellemes kiszállni a fürdőkádból, vagy megszakítani ebédünket egy „érdeklődő” miatt.

Ha a bérbeadó nem tiszteli a bérlő ottlétét arra vonatkozóan, hogy az otthon nyugalmát biztosítsa, és nem tiszteli abban sem, hogy ne a „feje fölül” árulja a lakást, akkor óva intenék a vele való szerződés megkötésétől bárkit is! Tudomásul kell venni ugyanis, hogy amikor egy lakást bérel valaki, és fizet érte, akkor az abban a minőségben, a szerződés lejártáig az ő otthona! Magánszféra, amit kutya kötelessége a tulajdonosnak tiszteletben tartani!

A szerződésben éppen ezért érdemes fix időpontot rögzíteni a bérlés időtartamára, hogy ne álljon fenn annak veszélye, hogy bármelyik pillanatban költöznie kell a bérlőnek, mondjuk azért, mert a lakás tulajdonost cserél! A hosszú távú bérlés vállalása mindkét oldalon biztosított kell, hogy legyen!

Létezik tisztességes és korrekt bérlő és bérbeadó is, egyik oldal sem különbözik a másiktól, s nem minden fekete-és fehér. Óvatosan, becsülettel és emberséggel igen is lehet valóban jó biznisz a lakáskiadás – méghozzá nyertes-nyertes pozíciókkal! Ez legyen a cél!

Mészáros Ferenc
ingatlanszakértő
http://www.ertekbecslunk.hu/
http://www.retkozvagyonertekelo.hu/

A bejegyzés trackback címe:

http://ertekbecslunk.blog.hu/api/trackback/id/tr1312483309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.